Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
II. FEJEZET AZ MSZMP KB TÁRSADALOMTUDOMÁNYI INTÉZETÉNEK TÖRTÉNETE - II/9. A Társadalomtudományi Intézet megszűnése (1989–1991)
a régi hatalmi és tudományos elit „átmentését” a demokráciába. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy az intézmény jelentős szerepet játszott a rendszerkritikus értelmiség szerveződésében, más reformműhelyekhez hasonlóan „védőernyőt” húzott több „ellenzéki” értelmiségi fölé, akik később igen aktívan részt vettek a rendszer megváltoztatásában. Egyes személyek pedig – mint már korábban említettem – közvetett vagy közvetlen módon, de részt vettek a rendszerváltás előkészítésében is. Kolosi Tamás és Pokol Béla például bekerült az 1989. március 20-án Németh Miklós kormányfő által életre hívott, a Minisztertanács munkáját segítő Tanácsadó Testületbe is, amelyben helyet foglalt az egykor a KB TTI-ben dolgozó Bihari Mihály és Gazsó Ferenc is.567 Tehát a rendszerváltás szellemi el őkészítésében az Intézetnek volt szerepe, a többi reformműhellyel együtt. Az egypárti diktatúra bomlása alatt az MSZMP KB intézményeinek sorsa is bizonytalanná vált. 1989-ben a Társadalomtudományi Intézet és a Politikai Főiskola között „bizonyos koordinációs feladatok ellátására” közös tanács jött létre, amelynek a Párttörténeti Intézet képviselői is tagjai voltak. 1989 nyarán szóba került a három intézmény összevonásának lehetősége is, ami mellett főleg Andics Jenő, a KB APO osztályvezetője és Berecz János kardoskodott. Mások (például Bayer József, Szentes Tamás) komoly érveket hoztak fel az egyesítés ellen,568 s a pártközpont egy része is őket támogatta. A KB Társadalompolitikai Osztály 1989. júliusi javaslata úgy érvelt, hogy a „Társadalomtudományi Intézet ma az egyetlen az országban, amely [...] interdiszciplináris, komplex, elméleti és gyakorlati kutatások végzésére szolgál [...]. Az összevonás veszélyeztetné a TTI eddigi funkcióinak teljesítését és előidézheti a meglévő szellemi kapacitás leépülését. Az összevonás következtében a legértékesebb teljesítményt nyújtó 10–15 kutató eltávozása várható.”569 Az MSZMP Elnöksége úgy vélte, hogy a pártnak a jövőben is szüksége lesz egy elméleti-politikai intézetre, ezért nem került szóba a KB TTI felszámolása. A párt vezetői azt tervezték, hogy a részben módosított profilú intézet 1990. január elsejével kezd majd el működni a Politikai Főiskola Ajtósi Dürer sori épületkomplexumában. A régi/új kutatóállomást nem a három intézmény „mechanikus összeolvasztása útján” kívánták létrehozni, hanem valahogyan integrálni akarták közös értékeiket. A feladat megoldására bizottságot 567Gombár 2012, 4.; Kerekes 2001, 10.; Ripp 2006, 349.; Sereg 2010, 141. 568A szerz ő interjúja Bayer Józseffel, 2017. november 23. (A szerző tulajdonában). 569HU-MNL-OL-M-KS 288-59.-1. (1989. július 3.) Javaslat a Politikai Bizottságnak. A Poli tikai Főiskola, a Társadalomtudományi Intézet és a Párttörténeti Intézet közötti kapcsolatra (1989. június 19.), 25. 193
