Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.

II. FEJEZET AZ MSZMP KB TÁRSADALOMTUDOMÁNYI INTÉZETÉNEK TÖRTÉNETE - II/6. Huszár István igazgatósága (1980–1985)

tandíjmentes lett. Az iskola gazdag könyvtára kiváló lehetőséget biztosított a fiatalembernek tudása és látóköre bővítéséhez, itt olvashatta többek kö­zött a kortárs magyar irodalom számos alkotását, a népi írók (többek közt Erdei Ferenc, Németh László, Szabó Zoltán, Veres Péter stb.) több munká­ját. A második világháború rövid időre megakasztotta tanulmányait, 1944 őszén szülőfalujában érte meg a szovjetek bevonulását. 1945 tavaszán tért csak vissza a sárospataki iskolába. 395 Az új politikai-társadalmi berendezkedés először nem hozott radikális változást a Huszár család életében. 1945-ben, a földosztáskor Huszár István apja mindössze két hold földet kapott, mert a földosztó bizottság úgy szá­molt, hogy majd ő az apjától, egy ötholdas gazdától fog örökölni két és fél­holdnyi birtokot. Huszár folytatta középiskolai tanulmányait, s csakhamar megismerkedett a marxista irodalommal is. 1945 és 1947 között fokozato­san materialista lett, paradox módon leginkább a református szellemiségű Tanítóképző hatására: „... engem ateistává az egyházi tanítóképző tett. És nem másként, hanem azzal, hogy gondolkoznunk lehetett, sőt kellett. [...] Ott lettem materialista. Gyötrődések árán. Isten bizony, akartam hinni. De egy idő után nem tudtam” – emlékezett évekkel később életének erre az időszakára.396 Elhatározta, hogy nem lesz népiskolai tanító, s bár voltak ké ­telyei, de egy évvel a tanári oklevél megszerzése előtt, 1947 szeptemberében – különbözeti vizsga után – leérettségizett Sárospatakon.397 Budapestre köl ­tözött, ahol felvették a József Attila nevét viselő népi kollégiumba, s egyik kollégistatársa a tudtán kívül beíratta őt a műegyetem kereskedelmi karára. Ez és a NÉKOSZ-os társak között eltöltött idő hozott igazi változást az élet­ébe. Új kapcsolatokra, új ismeretekre tett szert, s kollégista társai csakhamar meggyőzték, hogy csatlakozzon a kommunistákhoz. 1948-ban tagja lett az MDP-nek, kinevezték a NÉKOSZ könyvtárosának, később titkárának. Egye­temi tanulmányait sem adta fel, s mivel akkoriban meglehetősen kevés volt az oktató, 1949-ben – még hallgatóként – demonstrátor, majd tanársegéd lett a Közgazdaságtudományi Egyetem statisztikai tanszékén.398 S bár sorra érkeztek a rossz hírek Hernádkakról, ahol nem sikerült megszervezni a tsz­t,399 hite nem rendült meg a rendszerben, s az egyetemr ől 1953 áprilisában 395Földy 2011, 165.; Huszár 1978, 115–116., 119–121., 127.; Huszár 1997, 210. 396Huszár 1997, 116. és 121. 397Huszár 1997, 209. 398Uo. Földy 2011, 165., 167.; Huszár 1978, 123–125.; Huszár 1997, 212. 399Évtizedekkel kés őbb így emlékezett vissza erre az időszakra Huszár: „Édesapám is, amit kellett, mindig beszolgáltatta, de előfordult, hogy mi vettük meg neki, gyerekei, azt a búzát, zsírt, amit beszolgáltatott, így teljesítette a kötelezettségét.” Huszár 1978, 127. 161

Next

/
Thumbnails
Contents