Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
II. FEJEZET AZ MSZMP KB TÁRSADALOMTUDOMÁNYI INTÉZETÉNEK TÖRTÉNETE - II/4. A „konzervatív félfordulat” (1972–1974) hatása az Intézetre
amihez szükséges volt Lakos Sándor taktikus, ügyes igazgatói tevékenysége is. Noha ő is reformer volt, nem exponálta magát egyértelm űen a re formerek mellett, igyekezett a pártvezetés mindenkori irányvonalához igazodni, az éppen erős csoport érdekeit kiszolgálni.252 Jól emlékezett még arra, mi történt családjával a Rákosi-korban, és az újabb meghurcolástól való félelme miatt 1972 után inkább a konzervatív pártvezetők mellé állt.253 Sőt Gazsó Ferenc szerint Lakos szíve szerint nem is volt igazi reformkommunista, mivel az új gazdasági mechanizmus alatt ugyan támogatta a változtatni kívánó politikusokat, de a „konzervatív félfordulat” alatt a „munkásellenzék” kiszolgálója lett.254 Bizalmi kapcsolatot épített ki az MSZMP többi vezetőjével is (Huszár Tibor szerint például rendszeresen állított össze bizalmas kutatási anyagokat Biszku Bélának).255 Bár Lakos igazgatói helye is megingott, s az 1975. márciusi XI. kongresszus előtti napokban a leváltása is szóba került,256 végül a tanácskozáson mégis meger ősítették pozíciójában, és újra megválasztották az Agitációs és Propaganda Bizottság tagjának,257 talán éppen Biszku (vagy maga Kádár) közbelépésére. A „konzervatív félfordulat” egyik legfontosabb következménye azonban az volt, hogy a Társadalomtudományi Intézet számos meghatározó munkatársa (Papp Zsolt, Gombár Csaba, Gazsó Ferenc, Bihari Mihály, Csákó Mihály stb.) intenzívebben kezdett el tájékozódni az ellenzéki csoportok felé. Ez logikus reakció volt részükről: a reformfolyamat leállítása és a szellemi életben végrehajtott részleges ideológiai szigorítások megingatták a rendszer javíthatóságába vetett bizalmukat. Ekkor kezdett el kiformálódni az a heterogén összetételű „máskéntgondolkodó” közösség, amely alapvetően rendszerkritikus társadalomtudósokból állt, de nem tartozott az ellenzék egyik nagy ágához sem, noha mind a népiekhez, mind a „posztmarxista” liberálisokhoz voltak összeköttetéseik. Ez a több csoportból alakuló közösség a KB TTI mellett elsősorban a már vázlatosan bemutatott reformműhelyekben és a nagyobb egyetemeken formálódott.258 252Lásd például ehhez Schmidt 2008, 51. 253A szerz ő interjúja Bőhm Antallal, 2016. november 9. (A szerző tulajdonában). 254A szerz ő interjúja Gazsó Ferenccel, 2016. február 15. (A szerző tulajdonában). 255Huszár 2004, 308. 256HU-MN-OL-M-KS 288-5.-659. Feljegyzés a Politikai Bizottság 1975. március 11-i megbe széléséről. 257Népszabadság, 1975. március 23. 4. 258T őkés 1998, 168. 136
