Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
II. FEJEZET AZ MSZMP KB TÁRSADALOMTUDOMÁNYI INTÉZETÉNEK TÖRTÉNETE - II/4. A „konzervatív félfordulat” (1972–1974) hatása az Intézetre
kételkedtek abban, hogy helyes volt-e az átszervezés. 242 Emellett 1973 után hirtelen abbamaradtak azok a „politológiai jellegű” vizsgálatok, amelyek a fővárosi kerületi pártszervek és tanácsok közti összefonódásról, diszfunkcionális működésről tudósítottak.243 Maga a „félfordulat” az egyes KB TTI-s alkalmazottak sorsára kevésbé hatott ki közvetlenül: nézetei és tevékenysége miatt ekkor még senkit sem bocsátottak el az intézetből. Az egyetlen kivételnek a Társadalomtudományi Intézetnek (is) dolgozó Szelényi Iván számított, aki 1969 után fokozatosan szembekerült a pártvezetés egy részével, még Törzsök Erika hívására a „repülő egyetemen” is előadást tartott, továbbá tiltakozott a Lukács-tanítványok elleni 1973-as határozat ellen, majd látványosan kiállt a bíróság elé állított Haraszti Miklós mellett.244 A folyamat betetőzése az volt, amikor 1974 szeptemberére Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz címmel megírta Konrád Györg gyel közös művét,245 amely a szovjet típusú rezsimek szocialista kritikájának adott nagyívű elméleti hátteret. Bár nem akarták az írást terjeszteni, a politikai rendőrség mégis izgatással vádolta őket, s 1974 októberében a két szerzőt letartoztatták.246 Néhány nap múlva ugyan mindkett őjüket kiengedték, de ezzel tulajdonképpen véget ért Szelényi addig felfelé ívelő karrierje: leváltották a Szociológia szerkeszt ői pozíciójából, Lakos Sándor elbocsátotta a KB Társadalomtudományi Intézetéből, és nem dolgozhatott tovább a Közgazdaságtudományi Egyetemen sem. A hatóságok végül felajánlották neki a kivándorlás lehetőségét, amivel – Konrád Györggyel ellentétben – élt is, és 1975-ben családjával együtt elhagyta Magyarországot.247 Ferihegyi búcsúztatásán két egy kori TTI-s kollégája, Gombár Csaba és Sipos Katalin is megjelent. 248 242HU-MNL-OL-M-KS 904-1.-26. Feljegyzés a fejlett szocialista társadalom jellemz ő vonásai témacsoport munkájáról és helyzetéről (az 1977. jún. 1-i csoportvezetői értekezlet számára, 1977. május 30.), 30. 243Papp 1989, 7. 244Szántó 2008, 179.; Szelényi 1990a, 435.; Szelényi 2015b, 7. 245Szelényi Iván a hetvenes évek elején heti több órát beszélgetett Kolosi Tamással és Papp Zsolttal a Társadalomtudományi Intézetben elméleti kérdésekről, melyek Szelényi intellektuális fejlődése szempontjából kulcsfontosságúak voltak: a szociológusra kreatívan hatott Kolosi azon elképzelése, mely szerint az osztálystruktúrát nem a munkamegosztásban elfoglalt hely határozza meg, hanem a többlettermék feletti rendelkezési jog. Ez a gondolat megjelent Az értelmiség útja... cím ű könyvben, vagyis az intézeti beszélgetések döntő szerepet játszottak abban, hogy Szelényi végül megírta egyik legfontosabb munkáját: A szerző interjúja Szelényi Ivánnal, 2015. június 23. (A szerző tulajdonában). Továbbá Szelényi 2015a, 96. 246Révész 1997, 231.; Sz őnyei 2012, 305.; Z SILLE 1988, 220. 247Szelényi 2015b, 7.; Sz őnyei 2012, 318. 248Gombár 2012, 12–13. Gombár Csaba el őtte próbálta lebeszélni az emigrálásról, de nem járt sikerrel. 134
