Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
II. FEJEZET AZ MSZMP KB TÁRSADALOMTUDOMÁNYI INTÉZETÉNEK TÖRTÉNETE - II/4. A „konzervatív félfordulat” (1972–1974) hatása az Intézetre
Magyar Szociológiai Társaság létrehozásának terve.231 A hetvenes évekre a magyar filozófia trónvesztése egyértelművé vált, fejlődése megtört, s ezzel párhuzamosan a többi társadalomtudományban is visszafejlődtek az elméleti kutatások.232 A szociológiában előtérbe kerültek a pozitivista jellegű, empirikus, módszertani kutatások, a kutatók ódzkodtak az átfogó elméleti következtetések levonásától. Emiatt rendkívül kevés szintetizáló igényű munka született, a magyar szociológia fejlődését egy jó évtizedre visszavetette a „félfordulat”.233 Már csak azért is, mert az empirikus tények egy részével a konzervatív ideológiai felfogás ihlette elméleteket igyekeztek megerősíteni. Jó példa erre az osztály- és a rétegkutatások helyzete. Ezekre a hetvenes években jelentős számú kutatót „állítottak rá”, anyagilag is stabil hátteret biztosítottak a vizsgálódásoknak. A feltárt tények egy részével azonban igyekeztek a régi, sztálini struktúra-modell – „két osztály, egy réteg” – konstrukcióját234 alátámasztani, ami lehetetlenné tette, hogy a valóban értékes kutatási eredmények hatást gyakorolhassanak a politikusokra, ideológusokra. A túl sok empirikus adatfelvétel pedig nem tudta hozzásegíteni a szociológusokat a valós társadalmi folyamatok értelmezéséhez. Kiderült, hogy a „lapos empirizmus” – mutatott rá Peter Winch nyomán Szabó Márton – ugyanúgy képes kiszolgálni a hatalmat, mint ellenlábasa, az ideológiai gondolkodás. 235 A depolitizálódás azonban más tudományágak fejlődésére kifejezetten pozitívan is hatott: ahol nem volt kötelező tartalmilag marxistának lenni, ott elég volt néhány formális ideológiai utalás vagy idézet „a szocializmus klasszikusaitól”, és utána a szerző viszonylag szabadon írhatott – leszá-231Révész 1997, 197. 232Balogh 1982, 222. 233Balogh 2000, 77–78.; Gábor 1992b, 42.; Kalmár 2014, 488.; HU-MNL-OL-XIX-A-85-b.-1983-18. d. Eörsi Gyula: Beszámoló a társadalomtudományi kutatóbázis felülvizsgálati munkáinak állásáról. 3. sz. melléklet: A társadalomtudományi kutatóbázis helyzete és továbbfejlesztési feladatai (1983). 234Ennek az a lényege, hogy a „szocialista társadalomban” a termel őeszközökhöz való viszony alapján két osztályt és egy réteget kell megkülönböztetni: az állami tulajdon alapján álló „munkásosztályt”, a szövetkezetekbe lépő paraszti osztályt, illetve a velük szövetséges értelmiségi réteget. A hatvanas években az újjászülető magyar szociológia számos képviselője vitatni kezdte ezt a nagyjából két évtizedig támadhatatlannak tartott dogmát. A pártvezetés azonban ragaszkodott a marxi osztályelmélethez, ezért a legtöbb szociológus, ha kénytelen-kelletlen is, de hozzáigazította a statisztikai kategóriarendszert a „munkás-paraszt-értelmiség” fogalmi hármasságához. Majtényi György hívta fel arra a figyelmet, hogy a rendszerváltás utáni mainstream magyar történetírás kritikátlanul át vette ezt az egydimenziós marxi osztályfogalmon alapuló leírást a Kádár-kori társadalmi struktúráról. Majtényi 2005, 38., 43. 235Huszár 1989, 179.; Szabó 1998, 182–183., 304. 132
