Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
II. FEJEZET AZ MSZMP KB TÁRSADALOMTUDOMÁNYI INTÉZETÉNEK TÖRTÉNETE - II/4. A „konzervatív félfordulat” (1972–1974) hatása az Intézetre
sem szenvedett törést, s őt enyhén még növekedett is a kulturális nyitás mértéke.221 A reformkommunista vezetők közül sem lehetetlenítettek el mindenkit teljesen (1974-ben Nyers Rezsőt leváltják gazdaságpolitikai KB-titkári tisztéből, de az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének élére helyezik; Aczél Györgyöt megfosztják kulturális KB-tisztségétől, de miniszterelnökhelyettessé nevezik ki, miközben még évekig megőrzi befolyását; Fock Jenő kormányfőt 1975-ben nyugdíjazzák, ám KB-tagsága megmarad, és a Kádár Jánossal való jó kapcsolata miatt még éveken át eljuttathatja véleményét a gazdaságpolitikai döntéshozókhoz, ahogyan az 1974-ben nyugdíjazott Fehér Lajos is),222 de korábbi befolyásuk rendkívüli mértékben lecsökkent. 223 Min denesetre a fenti okok miatt sok mindent sikerült átmenteni a hatvanas, korai hetvenes évek reformgondolataiból, a kritikai szociológiai attitűdből, vagyis a hazai társadalomtudományok fejlődését nem sikerült teljesen megtörni.224 A „konzervatív félfordulat” mérlege azonban így is negatív, meglehetősen sok kárt okozott. Súlyosak voltak a gazdasági következményei, a leállított reformfolyamat225 következtében elmaradt a gazdaság szerkezetváltása, az önállóbbá vált vállalkozók működését korlátozták, ismét megjelent a gazdaság centralizálása, a nagyvállalatok egyoldalú támogatása a kisebb szervezetekkel szemben. A központi tervezés megtámogatására felállították az Állami Tervbizottságot. Több ágazatban újraszabályozták a bérfejlesztést. 226 Mindemellett kampányt indítottak a termelőszövetkezetek ellen, új szabályozásokkal korlátozták őket, ami erősen legyengítette kezdeményezőképességüket, ráadásul ez többször a sikeres tsz-vezetők elleni büntetőeljárásokba is átcsapott. 227 A szellemi életben is érezhető vált az ideológiai szigorodás. 1972-ben elvették a „liberálisnak” bélyegzett Irodalomtudományi Intézettől a Kritika című folyóiratot és a konzervatív kommunista állásponthoz közelálló Pándi Pált tették meg szerkesztőnek; 1973 januárjában az országos ideoló-221Takács 2016, 29., 48. 222Bozsonyi – Horváth – Kmetty 2012, 164.; Révész 1997, 222–223.; Rózsa 1996, 41.; SPBT 1989, 261., 274., 303. 223Huszár 2003, 266.; Huszár 2004, 369.; SPBT 1989, 273. 224Bartha 2017b, 13.; Papp 1989, 8. 225Nem vonták vissza teljesen a reformokat, de maga a folyamat egyértelm űen megtorpant. Lásd Andorka 2006, 687.; Rainer M. 2011, 197. Kalmár Melinda érdekes, más kutatóktól sok tekintetben eltérő koncepciót dolgozott ki a kelet-európai térség reformkényszereiről. Lásd Kalmár 2014, 370–388. 226Huszár 2003, 276.; Földes 2018, 117–119.; Izsák 2000, 427.; Janos 2003, 307.; Sárközy 1986, 32. 227Varga 2013, 205., 209–210. 130
