Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
BEVEZETÉS
A Társadalomtudományi Intézet történetének feltárása kihívást jelentett számomra. Nemcsak azért, mert az intézményről még nem született feldolgozás, ami miatt levéltári alapkutatást kellett végeznem, hanem azért is, mert szükség volt a korabeli források, illetve az 1945 és 1990 között született társadalomtudományi írások nyelvezetének dekódolására. Ez a jelenkor-kutatások egyik nagy nehézsége egyébként, hiszen a modern diktatúrák alapvető fontosságúnak tartották a beszélt és az írott nyelv uralását, hogy az alattvalók „nyelvi bebörtönzésével” megteremtsék a gondolkodás megváltoztatásának feltételeit.12 Ezt nem is titkolták, Majakovszkij ki is je lentette, hogy az új társadalomban új ember fog születni, számára tehát új nyelvet kell teremteni.13 A kommunista diktatúra a társadalommal szem ben az erőszak különféle eszközeit alkalmazta, s a szovjetizált, de legalábbis ideologikus nyelvhasználat segítségével is próbálta átalakítani a társadalmat. Az állampárt fogalmi-nyelvi diktatúrájával monopolizálni tudta saját értelmezését, ebből következően a szocialista korszak forrásai önmagukban sokszor egy alapvet ően hamis valóság lenyomatai.14 Csak egyetlen példa: amikor a pártkáderek arról írtak jelentéseket, hogy bizonyos kutatóintézetekben „tudományosan kifogásolható” munkát végeznek, az valójában azt jelenthette, hogy nem voltak megelégedve az ott dolgozó kutatók „politikai hozzáállásával”, vagyis kevésnek tartották a párttagok számát, illetve azt feltételezték, hogy bizonyos kutatók szoros kapcsolatban állnak az ellenzéki mozgalmakkal. 15 Ez a könyv a doktori disszertációmból „fejlődött ki”. Abban a munkában makroszinten mutattam be azt a döntés-előkészítési struktúrát, amelyben a pártállami vezetés elhelyezte az Intézetet. A döntés-előkészítést a KB TTI szemszögéből vizsgáltam. A Társadalomtudományi Intézettel témavezetőm, Varga Zsuzsanna javaslatára kezdtem el foglalkozni, ezért először neki kell köszönetet mondanom. Köszönetemet szeretném kifejezni továbbá Erdődy Gábornak, aki akkor volt az ELTE BTK Modernkori Magyar Történelem Doktori Iskola vezetője, amikor PhD-képzésre felvételiztem. Hálával tartozom neki, amiért érdemesnek tartotta kutatási tervemet arra, hogy azt befogadja az Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék doktori programja. Köszönöm az értékes hozzászólásokat, tanácsokat mindazon történészek-12Aniszi 1991; Jobst 2004; Klemperer 1984; Ö. Kovács 2015, 35–39. 13Harangozó 1994. 14Majtényi 2005, 38., 50.; Ö. Kovács 2015, 36., 42., 49. 15Pl. HU-MNL-OL-XIX-A-85-b-1980-11. A Tudománypolitikai Bizottság ideiglenes Mun kabizottságának megállapításai a Szövetkezeti Kutató Intézetről (1980. július 11.). 12
