Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
II. FEJEZET AZ MSZMP KB TÁRSADALOMTUDOMÁNYI INTÉZETÉNEK TÖRTÉNETE - II/3. Az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének létrehozása és első évei (1966–1972)
Lakos Sándor: A gazdasági mechanizmus reformjának egyes kérdései; Révész Gábor: A vállalatok az új gazdasági mechanizmusban; Csapó László: Tervgaz dálkodás és központi irányítás az új gazdasági mechanizmusban; Simka István – Tóth Béla: A gazdaságirányítás új rendszere a mezőgazdaságban. 143 Ez a legtöbb társadalomtudós figyelmét valószínűleg kevéssé keltette fel, mivel ekkor még a szociológia első számú műhelye egyértelműen a Hegedüs Andrásféle akadémiai csoport volt. 144 A döntéshozók végül úgy határoztak, hogy az Intézet végleges munkatársi gárdáját egyrészt megbízható káderekből, másrészt olyan személyekből állítják össze, akiknek van már egyetemi diplomájuk filozófiából, és elvégeznek egy egyéves szociológiai tanfolyamot – mai szóval élve posztgraduális képzésben vesznek részt. Ennek megszervezésére 1966 késő nyarán Aczél György felkérte az akkor éppen munkanélküli Huszár Tibort. Huszár 2010-ben megjelent visszaemlékezése szerint Aczél nagyobbik lányától, Annától hallott erről, még amikor a marxi etika népszerű tanára volt az ELTE BTK-n addig, amíg dogmatikus nézeteket valló kollégáinak „köszönhetően” el nem küldték onnan. S mivel a jelentős illegális múlttal rendelkező Lakatos Éva, az Országos Filharmónia igazgatója is szólt Huszár érdekében, Aczél magához kérette őt, és elmondta neki, hogy a párt szeretne az Ajtósi Dürer soron épülő új épületben szociológiai képzést indítani, és ehhez kérik, hogy dolgozza ki a tantervet, illetve tegyen javaslatot az oktatókra, továbbá a hallgatók létszámára. Huszár elfogadta a felkérést. 145 Amíg folyt a tanfolyam előkészítése, addig a KB TTI első munkatársai – akiket Lakos részben a Népszabadság szerkeszt őségéből ismert146 – mun kához láttak. Az intézmény első két témacsoportja (ezt később felváltva használták a „kutatócsoport” elnevezéssel) még 1966-ban megalakult. Az 1. számú témacsoport „A nacionalizmus elleni harc” kérdéskörével foglalkozott. Két munkatársa közül az egyik, az MTA Történettudományi Intézetében dolgozó Csatári Dániel szakmai előélete alapján valóban szakértőnek számíthatott a korabeli Magyarországon, hiszen több írása is megjelent már a magyar–román viszony történetéről. A munkatársának javasolt Fülöp Gábor viszont egészen más területről érkezett: az Országos 143HU-MNL-OL-M-KS 904-1.-20. A Társadalomtudományi Intézet munkájáról (1970. au gusztus 26.), 1. 144Szabari 2001b, 280. 145Huszár 2010, 146–147., 164–166. 146Kalmár 2014, 667. 117