Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
II. FEJEZET AZ MSZMP KB TÁRSADALOMTUDOMÁNYI INTÉZETÉNEK TÖRTÉNETE - II/3. Az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének létrehozása és első évei (1966–1972)
vezetés, és véget fog vetni annak a gyakorlatnak, hogy a társadalomtudósok maguk válasszanak kutatási témákat, azokat majd a központ fogja kijelölni. Kijelentették, hogy meg kell javítani a szociológusok körében folytatandó kádermunkát, és hogy a politikai szociológia fő műhelyévé a Pártfőiskolát kell tenni.136 Ezt követ ően hozzákezdtek a saját szociológiai intézményi bázis létrehozásának. A visszaemlékezések és a szakirodalom általában úgy interpretálja a Társadalomtudományi Intézet megalapítását, hogy azzal a pártvezetés egy saját „ellenintézményt” kívánt felállítani, hogy megtörje vele a Hegedüsféle csapat monopolhelyzetét. (Bár ezt hivatalosan nem mondták ki.)137 Ezt az állítást nincs okunk kétségbe vonni: öt nappal a Szociológiai Kutatócsoportot kritizáló APB-állásfoglalás után, 1966. február 28-án ugyanis már az Agitprop Bizottság asztalán volt a KB APO, a Kulturális és a Tudományos és Közoktatási Osztály javaslata „egy elméleti kérdésekkel foglalkozó pártintézmény felállítására”. A Politikai Bizottság elfogadta a javaslatokat, és 1966. március 22-én hozott határozatában hozzájárult az akkor még „Társadalomtudományi Kutató Intézet” nevű intézmény felállításához. A határozat szövege szerint az intézet „a marxizmus–leninizmus elméletének művelésével, a pártgyakorlatban előtérbe álló elméleti kérdések kidolgozásával, illetve ezek kidolgozásának megszervezésével foglalkozik”. Fel adatai a „párt gyakorlata, s különösen propagandája számára szükséges elméleti témák kidolgozása, megvitatása és az igényeknek megfelelő felhasználása. [...] Szükség esetén hazai és nemzetközi tudományos ülésszakokat rendez és publikációkat tesz közzé. [...] A hazai és nemzetközi anyagokból – jellegének megfelelő témakörökben – széleskörű dokumentációs és információs bázist hoz létre, illetve e téren is ellát koordinációs feladatot.”138 Az új intézmény közvetlen irányítását és felügyeletét a KB Agitációs és Propaganda Bizottsága látta el, hivatalosan ennek a titkára állt az igazgató fölött.139 Az intézet kezdeti létszáma 12 tudományos munkatársból, négy dokumentátorból és két adminisztrátorból állt. Az intézet átmeneti elhelyezésére szóba került a KB székház hetedik emelete, de erősebb érvek szóltak a Politikai Főiskola mellett, hiszen ott „a működéshez szükséges 136Kalmár 2014, 315–316. 137A szerz ő interjúja Bőhm Antallal, 2016. november 9.; Losonczi Ágnes interjúja, készítette Tibori Tímea. Budapest, 2011. július 19. 8.; Lénárt 2010, 156–157.; Nagy J. 2016, 215.; Szántó 1998, 157.; Szántó 2008, 17., 115. 138HU-MNL-OL-M-KS 288-5.-390. (1966. március 22.). Javaslat a Politikai Bizottság részére Társadalomtudományi Kutatóintézet felállítására, 215–217. 139Huszár István-interjúja. Készítette Tóth Margit, 1990, OHA 250. sz. 387., 393. 115
