Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
II. FEJEZET AZ MSZMP KB TÁRSADALOMTUDOMÁNYI INTÉZETÉNEK TÖRTÉNETE - II/3. Az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének létrehozása és első évei (1966–1972)
szerkesztőségében. Lelkesedésében azt is megkockáztatta, hogy már az első évben is jól használható anyagok születnének, és ezek sokkal gyakorlatiasabbak lennének, mint a tudományos intézetek többségében készülő munkák. „Sajátos átmenet lenne ez az intézet a tudományos és napi elméleti munka között, és éppen ebben volna az ereje. Az itt készülő anyagokat sokféleképpen lehetne hasznosítani” – írta Lakos. 133 Bár Szirmai Istvánt meglehetősen kevéssé érdekelték a kommunista ideológia kérdései, Lakos meg tudta őt győzni arról, hogy az MSZMP-nek alapvető érdeke az ideológiaformálás korszerűsítése. Az európai szocialista országokban már működtek „marxista–leninista” kutatóintézetek, de azok alapvetően oktatási feladatokat láttak el. Lakos azzal érvelt Szirmainak – sikeresen –, hogy kivételes lehetőség lenne, ha Magyarországon hoznának létre először egy olyan intézetet, ahol egyszerre folyhatnának elméleti és gyakorlatorientált kutatások, kifejezetten azért, hogy segíthessék az állampárt vezető tagjait a társadalmi valóság megismerésében. Ha Magyarország professzionális elméleti alapra helyezné a valóságelemzést, némi presztízsre is szert tehetne a keleti blokkban, s végső soron hozzájárulhatna az európai szovjet modell alakításához is, vélte Lakos. 134 II/3. Az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének létrehozása és első évei (1966–1972) Lakos Sándor javaslatát a pártvezetés megvizsgálta, és gyorsan döntést hozott. Először a szociológia általános helyzetét tekintették át, s ebből született meg az Agitációs és Propaganda Bizottság 1966. február 23-i állásfoglalása, amely alapvetően a konzervatív pártvezetők szemléletét tükrözte, azokét, akik évek óta gyanakodva figyelték a szociológusok munkásságát. A pártdokumentum általában megdöbbenést váltott ki a szociológia művelői körében, a gazdasági mechanizmus reformját előkészítő időszakban nem számítottak egy ilyen „vonalas” támadásra a tudományukkal szemben.135 Az állásfoglalás nyilvánvalóvá tette, hogy a politikai szféra a jöv őben a szociológiát főleg adatgyűjtő, illetve elemző szerepre szánja, az elméleti kutatásokat a közvetlen pártirányítás alatt álló intézetekre kívánja bízni. Az APB világossá tette azt is, hogy a „helytelen ideológiai nézetekkel és tendenciákkal szemben” ezentúl komolyabban fog fellépni a pártállami 133HU-MNL-OL-M-KS 288-41.-54. Lakos Sándor levele Szirmai Istvánnak (1965. december 7.), 20–21. és 24–25.; Kalmár 2014, 315., 667. 134Kalmár 2014, 315.; Révész 1997, 134. 135Szántó 1998, 246.; Szántó 2006, 433. 114
