Rácz György: A Jáki Apátság és kegyurai a középkorban (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 1.
A jáki apátság és kegyurai a középkor második felében
A vasvári káptalan 1332. március 31-én kelt, sajnos sérült okleveléből megtudjuk, hogy Iván fia Jakab a maga, valamint frater e Pál, Márton fia Jakab a maga és frater ei [János] fia: János és [...], Mihály fia Iván, Rajnáld fiai: András és Jakab Ják nembeli nemesek személyesen megjelenve kö telezték magukat arra, hogy két birtok ügyének keresetét és vizsgálatát (exsecutionem et inquisitionem ), amelyeket tudnillik Ják-birtok miatt a jáki apát ellen, Lipárth (Lyparth ) birtok miatt pedig bizonyos személyek ([...] fiai [...] Pál, Gergely és János) ellen folyik, közös költségből fedezik (usque finalem decisionem ipsius inquisitionis et [...] communi expensa exsequentur et qualicunque fine ipsa executio de [...] communiter assumebunt et pariter subportabunt). 204 Jeromos apát 1332. május 11-én adatta ki a királyi kancelláriában a már idézett bírósági oltalomlevelet a monostor védelmére, amelyben az uralkodó megparancsolta a nádornak, az országbírónak, az összes ispánoknak, várnagyoknak és az ország bármilyen bíráinak, hogy a monostor apátja ellen ne merjenek ítéletet hozni. 1346. január 24-én a király előtt Tamás egykori erdélyi vajda Jáki Iván fia Miklósnak adta Jákon bírt negyven hold földjét (kétszer húsz holdnyi összefüggő darabban), amely Miklós földje mellett helyezkedett el. Az oklevél szerint Miklós és örökösei Jákon ettől kezdve semmilyen részt nem követelhetnek Tamástól és utódaitól. Az iktatásról szóló, határjárást is tartalmazó vasvári káptalani jelentést 1370. március 3-án íratta át jáki (Tyaak-i) Iván fia Miklós fia Jakab. 205 204HU-MNL-OL-DF 209139. – GYMSMLS 4638, Niczky cs. lt. 36. – Közlés: Urk. Burg. IV. 109-110. (193. sz.) Ez lehetett a közvetlen el őzménye a kritikus oklevelünk kieszközlésének. 205HU-MNL-OL-DF 261542. – VML 21, Szelestei cs. – Urk. Burg. V. 116-117. (120. sz.) – AOkl. XXX. 228. A szöveg újkori másolatban maradt fönn, amely több helyen hiányos. A jáki határjárás miatt érdekes az eredeti szöveg: A királyi parancsra a káptalan cum Stephano filio Ladislai de Zent Leonarth pro parte dicti Nicolai filii Iwan et magistro Pecen de Zalank pro parte domini Thome wajvode hominibus vestris, hominem nostrum magistrum Joannem concanonicum et decanum ecclesie nostre pro testimonio transmissimus ad premissam statutionem faciendam. Qui ad nos reversi concorditer retulerunt, quod feria quarta proxima post dominicam Reminiscere nunc preteritam accessissent ad faciem prefate possessionis Jaak et premissa quadraginta iugera terrarum, videlicet viginti sub una continuatione ante predictam eiusdem Nicolai portam filii Iwan existentia, ut premissum est, quarum prima meta incipit in latere piscinam ab oriente et transit ad meridiem in longitudinem usque rivulum Sorok, in latitudinem vero ad occidentem usque ad unam arborem pomus, de qua namque arbore pomus ad aquilonem usque viam magnam sunt due mete terre in duobus locis posita ad meridiem autem iterum ad fluvium Sorok, ubi iterum est alia meta terree. In alio siquidem loco viginti iugera terrarum similiter sub una continuatione scilicet iuxta viam per quam iter de Jaak ad Perno ab aquilone existentia in longitudine ad orientem et occidentem adiacentis in quorum fine ab occidente circa eandem viam est una meta terrea de qua it [...] ad aquilonem ad unam metam terream, de qua adhuc ad aquilonem ad alias duas metas terreas in uno loco erectas, de quibus flectitur ad orientem et Pervenitz ad unam metam terream, ubi iungitur terra predicti Nicolai filii Iwan, ibi namque terminatur, premissis metalibus predicto Nicolao filio Iwan, eo iure, quo ad ipsum dignoscebantur pertinere statuisse perpetuo possidenda, nullo penitus contradictore existente. 87
