Rácz György: A Jáki Apátság és kegyurai a középkorban (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 1.
A jáki apátság és kegyurai a középkor második felében
kiküldött bírák megerősítő oklevelével együtt.199 1330-ban pedig már bizo nyára néhány éve folyt a zalai Gyűrűs birtokért az enyerei nemesekkel az a per, amelyet Nagymartoni Pál országbíró ekkor elhalasztott. A pornói apátság Bezeréd birtoka melletti Gyűrűs – mindkettő ősi nemzetségi birtok – a néhai Márton fia Mike faluja volt, amit halála előtt nejének adott.200 Fi gyelemre méltó továbbá, hogy az 1332-es oklevél kiadását megelőzően még 1326-ban a király kivette a Sitkeieket a megyésispán joghatósága alól, és csak a király, a nádor vagy az országbíró bírósága ítélkezhetett felettük Vas és Veszprém megyei birtokaik ügyében. 201 A jáki és pornói monostorok kegyuraságáért indított akció tehát szépen illeszkedik a Sitkeiek 1320-as években kifejtett birtokszerző és -visszaszerző politikájába. Törekvéseik eredményeképpen azonban csak bizonyos birtokokat sikerült visszaszerezni és megőrizni, másokat nem. Véged, Bajt és Gyűrűs egy része maradt a család tulajdonában, míg Incéd és Szentmihály megszerzése nem sikerült. Jákfán és Kőröselőn birtokolt ősi részeikről a jelek szerint lemondtak a Rába balpartiak javára, mert később ezek a falvak nem szerepelnek a Sitkei-birtokok között. A jáki és pornói monostorok kegy uraságának csak megszerzéséről szólnak a források, tényleges birtoklásról azonban nem. Az alább szóba kerülő oklevelekből az derül ki, hogy a 14. században a Sitkeieknek nemcsak Jákon nem voltak részei, hanem a monostor kegyuraságában sem voltak érdekeltek. Sőt következtetni tudunk arra is, hogy 1325 előtt sem voltak a jáki monostor kegyurai. 1321-ben ugyanis a vasvári káptalan előtt a jáki monostor apátja, Jakab frater a maga és konventje nevében elcserélte az apátság Kápolnafölde bir tokát a bögöti nemesek bizonyos javaiért. Az ügy azért fontos számunkra, mert a 13. században és a 14. század elején hasonló esetekben, amikor egy monostor birtokeladást eszközölt vagy cseréhez folyamodott, az oklevelek fontosnak tartották kiemelni a kegyurak beleegyezését és az illetékes megyéspüspök engedélyét is.202 Az oklevélb ől kiderül, hogy Kápolnafölde 199HU-MNL-OL-DF 209122. – GYMSMLS 4621, Niczky cs. lt. 20 – Urk. Burg III. 182–183. (341. sz.) – AOkl. VIII. 465. 2001330: HU-MNL-OL-DL 40576. (Múzeumi Törzsanyag). A per Zala vármegye törvény széke előtt folytatódott, 1333: HU-MNL-OL-DL 68210. (Kisfaludy cs. idősebb ágának lt.). Mike magister 1292-es rendelkezése: Zala I. 109. Később többször hivatkoznak rá, Nagymartoni Pál országbíró át is írja, 1347-ben, amikor Gyűrűs felét Káldi Péternének ítéli: Zala I. 456. 201HO. III. 85–86. (Eredetije nincs meg.) 202Az almádi (Zala m.) apát 1282-ben a monostor Pesze falubeli földjének eladását a patrónu sok consensus ával és a veszprémi püspök licentia jával teszi: Zala I. 90. Vö. PRT XII/B 315. A kácsi (Borsod m.) monostor 1268-ban az Örsúr nembeli kegyurakkal együtt adta el egy halastavát (HO VIII. 112.), 1292-ben pedig a kácsi apát szintén a kegyurak és az egri 85
