Rácz György: A Jáki Apátság és kegyurai a középkorban (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 1.
A jáki apátság és kegyurai a középkor második felében
tevékenysége hovatovább elképzelhetetlen hamis vagy interpolált oklevél nélkül.”176 A jogvédelem ilyen módszereit a hazai bencések hamar elsajá tították nyugati társaiktól, és kamatoztathatták a kegyurak elleni birtokjogi küzdelemben is. Amennyiben azonban a „törvényes” úton kívántak maradni, panaszt tehettek a királynál, aki ezt kivizsgáltatta, majd ennek ismeretében döntött a jogorvoslás módjáról. A végeredmény lehetett egy új határjárás, birtokjogok és libertas ok meger ősítése, vagy éppen az illető egyházi intézmény – elsősorban a királyiak – különös védelem alá helyezése.177 1332-ben Jeromos apát a vázolt orvoslási lehetőségeket ötvözte egymással. Az esetről készült oklevél eddigi vizsgálatából az derült ki, hogy a kritikus 1332-es forrás hitelességét formai tekintetben egyáltalán nem tudjuk kétségbe vonni, csupán tartalmi furcsaságai alapján gondolhatnánk hamisnak. Jogos tehát a feltételezés – mivel az apát elment a királyhoz panaszkodni, betartva a törvényes utat –, hogy egy formailag hiteles, de tartalmában, érveiben „hamis” állításokat is tartalmazó oklevéllel van dolgunk. Hogy a megoldáshoz közelebb jussunk, célszerű megnéznünk, Károly királynak vannak-e a kritikus oklevelünkhöz hasonló típusú intézkedései, amelyben valakinek vagy valaminek a védelmét úgy látja el, hogy nagybíráinak megparancsolja: az illetőt ne merjék elítélni. Egy világi személy és egy királyi monostor érdekében írt hasonló szellemű mandátum időben közrefogja a jáki ügyet, és úgy néz ki, jó érveket szolgáltat oklevelünk hitelessége ellen. Egy 1329-es mandátumában a király Zalaszegi Pál mestert veszi ily módon védelmébe, akinek bizonyos udvarnokföldek elfoglalása miatti bűnét megbocsátotta, és az udvari és megyei bíróságoknak megparancsolja, hogy ezért nem vonható felelősségre.178 1334-ben pedig a pan nonhalmi apátságot nem szabad a felsorolt bíráknak ítélet alá vonni az alsoki vásárjog miatt.179 Mindkét oklevél szerkezete, formulái azonosak, az intitulatio után rögtön a címzettek felsorolásával kezdi ( fidelibus suis univer -176Levéltári Közlemények 38. (1967) 110. A hamisítások diplomatikai, társadalomtörténeti stb. szempontú irodalmából fontos az 1986-os müncheni kongresszus anyaga: Falschungen 1988, különösen Teil III. és IV. (Diplomatische Falschungen). 177I. Károly például a királyi alapítású egresi ciszterci monostor néhány falujában lakó né -peit veszi különös védelmébe (in nostram receperimus protectionem specialem ), mivel el őzőleg ezeket a falvakat Kán László vajda elfoglalta. Minderről maga az apát tájékoztatta a királyt (Urk. Sieb. I. 301–302.). 1323-ban a kapornaki monostort vette különös védelmébe Károly, miután Henrik apát panaszkodott, hogy Lőrinc zalai ispán károkat okozott a monostornak. A király a monostor védelmével Hahóti Miklóst bízta meg (AOkl VII. 671. Vö. PRT XII/B 271. Kollányi 1906, 99–100.). 178HU-MNL-OL-DL 66111. Kiadása: HO II. 62. (AOkl XIII. 647.) 179HU-MNL-OL-DF 207147. Kiadása: HO I. 167–168. 78
