Rácz György: A Jáki Apátság és kegyurai a középkorban (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 1.
A Ják nemzetség és monostoralapításai
nem tette lehetővé a család több tagjának bárói méltóságok huzamosabb ideig való betöltését és a jövedelmekből várak építését. Ehelyett IV. Béla birtokvisszavételi politikáját kellett elszenvedniük (Szentmihály). Kázmér fia Csépán tevékenysége, amely csak IV. Béla halála után bontakozhatott ki, azonban már a főág hattyúdala volt. A lemaradás okai közé kell sorolnunk a monostortemplomot is, mert végső soron ez is hozzájárult a család hanyatlásához. A főág egyik testvér nélküli tagja szerzetes lett, egy másik pedig anyagi erejét meghaladó templomépítkezésbe kezdett. Aztán még egy papi pálya, amely ugyan püspökséggel ért véget, de ebből a család politikai befolyását illetően semmi haszon sem származott. Azt sem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a Kőszegiek Vasból kiépülő tartományúri hatalma túl erős volt ahhoz, hogy még egy hasonló létrejöhessen a környéken. A Kőszegiek sikertörténete mellett a Jákok kudarca arra nyújt példát, milyen volt a 13. században egy hatalmi harcban alulmaradt család sorsa, amelyet a kihalás is sújtott: kritikus időszakokban ugyanis nem volt kellő számú utód a család vagyonának átörökítéséhez. Nagy Márton ispánnak mind a négy unokája fiúörökös nélkül szállt sírba, és Jakab ágának sem volt folytatása. A család történetét jól illusztrálja a kezükön lévő várak, illetve várépítésre alkalmas helyek későbbi sorsa. A 13. század elején általuk birtokolt területeken később más feltörekvők építettek várakat, alakítottak uradalmakat – Szentgyörgyön (Pozsony megye) a Hontpázmányok egyik ága, Nevnán (Valkó megye) a Péc nembeliek –, de az általuk épített vagy bírt három várat is elvesztették az idők folyamán. Monyorókerék magszakadás miatt a királyra szállt, majd a 14. században az Ellerbachok építették újjá. Az Incéd melletti Szentmihály villa tartozékaként említett várat IV. Béla elvette, majd IV. László visszaadta. Ez is királyi kézre háramolhatott, még kétszer említik, a 14. században talán elpusztulhatott.162 Jákmonostor falu mellett Vas megye másik legnagyobb faluhatárával rendelkező Rohonc is korai Ják-birtok lehetett. A várat is ők építhették, amelyet – Csépán itt keltezett datálatlan végrendelete mellett – 1288-ban említenek először egy határjárásban. Szintén nem említik birtokosát 1291-ben, csak azt, hogy a király egyik híve derekasan küzdött itt a németek ellen a legutóbbi háborúban. 162Az 1289–1291 közti háborúban Hertueg fia, Miklós a németek ellen a vár alatt halt meg: Urk. Burg. II. 241–242. (351. sz.). 1327. aug. 10-én pedig Dezső királynéi udvarbíró és sop roni ispán iuxta castrum Scenth Mihal keltez (Urk. Burg. II. 314–315. [451. sz.]; AOkl. XI. 400. de a mutatóban nem szerepel). 1325-ben a Ják nemzetségbeli Sitkeiek próbálták megszerezni, de törekvésük nem járt sikerrel. Ekkor ugyanis I. Károllyal átíratták és megerősíttették IV. László említett adománylevelét. Incéd a rohonci, Szentmihály pedig a szalónaki uradalom tartozéka lett. 72
