Rácz György: A Jáki Apátság és kegyurai a középkorban (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 1.
A Ják nemzetség és monostoralapításai
madrésze fejében megkapta Szentest Szeri Pósától.123 Az adatokból arra kö vetkeztethetünk, hogy a patronatus megszerzéséért folytatott küzdelemnek nem az ősi birtok volt a jogalapja, hanem az alapítóval való rokoni kapcsolat. A jáki atyafiság élén Sitkei Kopasz nem birtokjogi alapon igényelte a két patronátust, nem azt akarta bizonyítani, hogy Pornó és Ják ősi birtok volt, és ezért illeti meg őket a kegyuraság, hanem mert rokona az alapítóknak. Ennélfogva a monostorok patronátusa akkor is megilleti őket, ha mondjuk az nem nemzetségi birtokon épült. A rokonság egykori monostorát, az azonos nemzetségből való származás jogán besorozták a nemzetségi öröklési rendbe. A Rába jobbparti Sitkeiek, akiknek – amint a későbbiekben látni fogjuk – az 1320-as évektől felfelé ívelt a karrierje, ügyes fogással vissza- vagy megszerezték a nézetük szerint őket jogosan megillető kegyuraságot. A jelek szerint a pornói és jáki apátok, valamint talán a szentgotthárdi is ugyanígy gondolkodott, ugyanis egyikük sem tiltakozott a Sitkeiek kegyúri igénye ellen, hanem – ekkor még – támogatták azt. Pornóval ellentétben a jáki apátságot Márton ispán nem kizárólag saját, hanem a nemzetség közös, már a 12. században is központi jellegű birtokán alapította.124 Mivel Csépán fia István a pornói inkorporációt 1219-ben kez deményezte, és az ügy 1233-ig húzódott el, valamint a jáki monostort is ezidőtájt, 1221-ben, illetőleg 1223-ban említik először,125 jogos feltevés, hogy az alapítást 1220 előttre kell tennünk. Figyelemre méltó ezzel kapcsolatban 123Györffy 1963–1998, I. 905; Györffy 1959b, 196. 124A legkorábbi adat arra, hogy Jákon nem csak az alapító családjának voltak részei, 1243-ból való. Demeter országbíró és mosoni ispán oklevele szerint, mivel előtte (a Rába balparti ágból) Ják nembeli Ják és Márton in duello legy őzetett Bors ellenében, és a másik félnek nem tudtak volna elégtételt adni birtokuk elidegenítése nélkül, az egész nemzetségüket (totam suam generationi !) jelenléte elé idézték, hogy birtokukat megváltsák. Ezek azonban hanyagul húzódoztak ettől, majd végül Terestyén, Ebed, Artuna, Myka és Miklós a jogszokástól kényszerítve (ratione iuris exigente ) megjelent el őtte, és Ják és Márton Rabaolyachak, Lyparth és a Szent György-monostor mellett fekv ő Ják (Vas m.) földjeik felét az említett beleegyező nemes és nem nemes férfiakkal 15 márkáért eladták. Ebből 4 márkát Ják és Márton akaratából Borsnak az országbíró előtt, a fennmaradó 11 márkát pedig a győri káptalan és Csépán prépost bemutatott oklevele értelmében előttük fizettek ki, az ügy pristaldusa, Pouka fia Péter jelenlétében. (Átírta a vasvári káptalan 1365. jan. 28-án Tyak nembeli János fia Péter kérésére és bemutatásában, amelyet átírt Garai Miklós nádor 1432. febr. 21-én kelt privilégiumában, HU-MNL-OL-DF 261576. – VML Szelestei cs. lt. Hiányos szövege megvan még Garai Miklós nádor 1431 máj. 1-én kelt iktatóparancsában is: HU-MNL-OL-DL 50444. – Közlés: Urk. Burg. III. 259–260. (I. 293 a.). A 14– 15. századi adatok szerint a nemzetség valamennyi családjának voltak részei Jákon. HUMNL-OL-DL 41845., HU-MNL-OL-DF 261576., HO IV. 429, ZsO III. 2243. 125Az 1221-es pornói oklevél határjárásában szerepl ő inde vadit usque Hollous et reflectitur prope predium ecclesie Sancti Georgii quondam Radiz nominatum [... ] a jáki monostorra vo natkozik. 1223: M(iklós) soproni ispán oklevelében a tanúk között szerepel abbas de Iach: HU-MNL-OL-DF 208360. – HU-PBFL-Borsmonostor 85-16-6. – Közlése: Urk. Burg. I. 92–93. (128. sz.). 61
