Rácz György: A Jáki Apátság és kegyurai a középkorban (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 1.
A Ják nemzetség és monostoralapításai
hárdi monostor megkapott – később nem szerepel az apátság birtokai között. Monyorókerék, Hétfőhely, Perwolf és Kölked birtokokat a ciszterci repertórium111 nem a szentgotthárdi monostor birtokainál, hanem a por nóinál sorolja föl, sőt térképen is úgy ábrázolja, hogy a pornói leányegyház birtokait képezik, holott nem erről van szó. Oklevelünk az egyik határjárásban mellékesen szól a pornói monostor egy birtokáról, Keresztesről,112 amely később is ennek a tulajdona volt. A pornói monostor tehát saját birtokait megtartotta, így Pornó „falu” nagy részét is, – kivéve a pornói szigetet, ahol Csépán bán és fia udvarháza állt – és a hozzá tartozó négy falut közvetlenül Szentgotthárd kapta. A villá k elhelyezkedése nyomon követ hető: Monyorókerék, a mai Eberau későbbi sorsa rögtön szóba kerül. Hétfőhely neve többet nem merül fel ebben a formában, de területe, úgy tűnik, azonosítható a későbbi Felsőbeleddel (ma Oberbildein, Ausztria),113 amely 1297-től Monyorókerék tartozéka volt. Perwolf neve sem szerepel ezt követően, a határjárása Keresztes, Füzes és Alsóbeled közé helyezi, nyilván a későbbi mindkét Lövő (Német- és Horvátlövő), Pokol és Abdalóc területét foglalta magába. 1297-ben Heil néven (Höll = Pokol) Monyorókerék tartozékaként bukkan fel újra a forrásokban. 114 Kölked a mai Nagy- és Rádóc kölked területén volt, de úgy tűnik, ciszterciek kés őbb eladták a szomszédos 111Hervay 1984, 159–171. 112Pornó birtokait tehát csökkentenünk kell az említett négy faluval, viszont Hervay adatai (Iván Sopron megye, Keresztes, Mindszent, Beled Vas megye, Bezeréd Zala megye Gyűrűs mellett) kiegészíthetők. 1390-ben ugyanis Simon pornói apát a vasvári káptalan előtt a monostor elnéptelenedett Vas megyei Egurkuz birtokát elcserélte Pecheli Zarka dictus Miklós és fia, Imre az apátság Keresztes birtokának területén levő hegyen két szőlőért. HU-MNL-OL-DF 261780. 1413. évi átírásban, vö. ZsO IV. 334. A mára elpusztult falunak Szent Péter titulusú temploma volt. Vasvári regeszták 92., 414., 605. Az elpusztult, egykor Pecöl mellett volt falu helyének azonosítása: Benczik – Feiszt 2000, 76. 113Délr ől ugyanis Márton comes Beled birtokával (később Alsóbeled, ma Unterbildein Ausztriában, 1455-től adatoltan is a pornói monostor birtoka), nyugatról pedig Mancha val volt határos. Utóbbi Pornó és Ják közötti, később ezek határába olvadt hely neve Nagymáncsa majorként máig fönnmaradt: Bárdosi 1982, 50/77; ez bizonyosan azonos a Csánki 1890–1913, II. 773. által említett, de nem lokalizált Mántával. A mára már elpusztult településre Csánki adatain kívül további oklevelek is vonatkoznak: 1435: HU-MNLOL-DF 261579., 261582., 1439: HU-MNL-OL-DL 50480. Szelestei predium ként, 1482: HUMNL-OL-DL 61841., laki Kaczor György possessioja. Az 1221-es oklevél határjárása szerint a mai Pornóapáti déli részén három predium sorakozott nyugat-keleti irányban: Apa nevű, Jakab comesé a Pinkáig és Máncsa. 114Perwolf és a szomszédos Pornó (1221: Pernov ) megnyugtatóan máig nem tisztázott neve (vö. Kiss 1988, II. 364.) közös eredetűnek mutatkozik, talán az első (bajor vagy szláv?) birtokos nevét őrzi mindkettő. Perwolf nagy kiterjedésű területéből utóbb alakult ki a két Pokol (Alsópokol = Abdalóc; illetőleg Felsőpokol = Pokolfalu), valamint a 15. századtól adatolható Schütz (Csánki 1890–1913, II. 728., utóbb Horvát- és Németlövő néven még tovább osztódva. Ma a magyar területen levő Horvátlövőt kivéve mindhárom Deutsch Schützen része Ausztriában). Az oklevél helyneveinek etimológiájához: Moór 1929, 244–248. 57
