Rácz György: A Jáki Apátság és kegyurai a középkorban (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 1.
A Ják nemzetség és monostoralapításai
eredő Csák szálláshelyeit látja bennük. Mintha a két település „a későbbi évszázadokban a Csáktól leszármazó Ják nemzetség két legfontosabb központja lett” volna.91 A Csákokkal való közös eredetet a Sitkei ágban el őforduló Szabolcs név és a nemzetségből eredő Nicki, Egerszegi Kemény és Szelestei családok újkori címereiből visszakövetkeztetett nemzetségi címer -elem, az oroszlán támogatja csak, birtoktörténeti adat egyáltalán nem. A Jákok nemzetségének Chak írásmódját illetően pedig célszerű a legkorábbi, eredeti formában fennmaradt oklevelek névformáiból levonni a következtetést, mert az átíró oklevelek saját koruk ízlésének megfelelően változtathattak az átírt szöveg névalakjain. Az alábbi, legrégibb okleveleket figyelembe vevő összeállítás mindenkit meggyőzhet arról, hogy a 13. századi forrásokban döntő többségben a Ják névforma mutatható ki. A két kivétel közül az első oklevél a nemzetség Rába balparti ágának tagjait (a Jákfaiakat) nevezi következetesen Chak nak, ugyanakkor mindkét oklevél Ják (Iach/Iac/Iak ) nev ű személyt is említ. A „Ch” viszont jelölhetett „Ty” hangot is, miként a későbbiekben ez az alak is gyakori volt (Tyákmonostor, Gyákmonostor). További adatok mellőzésével is megállapítható, hogy a Tyák és a Gyák névalakok az Árpád-korban csak kivételképpen fordultak elő. 1211/1252: Iyak (DL 40030.) 1221: Chakyenses (DF 209103.) 1221/1240: Iak (DF 261764.) 1221/1324: Gakw (DF 209122.) 1221/1550: Caku (Urk. Burg. I. 120/a) 1223: Iach (DF 208360.) 1233/1324: Gaku (DF 209122.) 1238: Iakyenses (DL 47713.) 1240: Iak (DF 279067.) 1243/1365/1432: Chaak (DF 261576.) 1256: Iak (DL 66618.) 1257: Iak (DL 40044.) 1259: Iak (DF 209107.) 1260: Iak (DF 209109.) 91Dénes 1996, 359–360. és 368–369. A régész szerz őnek, Anonymus kései utódának névfejtő tanulmánya, ahogy alcíme is jelzi, inkább csak „kísérlet”, amely ha állításait hivatkozott forrásokkal és irodalommal alá tudná támasztani, vitára érdemes volna. A szerző azonban a különböző helyekről származó információkat kritikai vizsgálat nélkül, esszészerűen szerkesztette egybe koncepciójának igazolására. A bizonyítás hiánya miatt nem fogadható el a hasonló nézeteket valló Herényi 1997, 294. állítása sem, miszerint „Nicken és Lakon mind a Ják, mind a Csák nemzetségnek voltak birtokai, az együttes birtoklás alapján a két nemzetség azonossága valószínű”. 47
