Rácz György: A Jáki Apátság és kegyurai a középkorban (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 1.
Az 1332. évi kritikus oklevél
nézve, és ezeket ne is iktathassa magának. Kérte a királynőt, hogy pátensében ezt szóról szóra írja át, az előjogokat pedig újítsa és erősítse meg. A királynő teljesítette a kérést anyjának, Erzsébet királynénak a beleegyezésével és tetszésével, és a prelátusok és bárók támogató tanácsa alapján. Ellenőrzésül az oklevelet összehasonlítottam a királynő nevében kelt 1382. december 2. és 1383. március 5. közötti időszakban kiadott összes eredetiben ránk maradt oklevelével (30 db). A vizsgálatból az derül, hogy a kérdéses oklevél írása semmiben nem tér el a többitől. A pergamen hátlapjára nyomott nagypecsét letöredezett, de darabkájából és méretéből valódiságára következtethetünk.26 Február 15-én és 20-án is Budáról keltezi a kancellária a nagypecséttel hitelesített kiadványokat.27 Hasonló típusú, ki váltságokat tartalmazó, de nem függőpecsétes oklevelei ugyanazokat a szerkezeti elemeket, formulákat tartalmazzák az intitulatió ban, inscriptió ban, narrációban.28 Mária királyn ő átíró oklevele tehát minden kétséget kizáróan valódi és hiteles. Mielőtt a benne átírt Károly-féle oklevélre térnénk, meg kell jegyeznem, hogy a kancelláriát épp ezidőtájt foglalkoztatta a század egyik legnagyobb szabású oklevél-hamisítási botránya. A királynő 1383. január 24-én rendelte el, hogy a kolozsmonostori apát, Ottó György nyolcadára minden további halogatás nélkül mutassa be eredeti okleveleit egy birtokperben, mert látni akarja azokat. A kancellária ekkor már tisztán láthatta Ottó apát és István deák oklevél-hamisítási ügyeit, amelyek hamarosan az elkövetők halálos ítéletével zárultak.29 Az ügyr ől sokan tudhattak, a rendtársak különösen, így nem lett volna szerencsés lépés éppen ekkoriban átíratni egy hamis oklevelet a királynői kancelláriával. Az átírás körülményei nemhogy nem gyanúsak, hanem éppen ellenkezőleg, az 1332-es oklevél hitelét erősítik. Károly király saját oklevelének pecsétjéről nem mond semmit, ellenben az átíró oklevél említi, hogy pátens volt. Ez így a természetes, mert a pátenslevelek általában nem szoktak megemlékezni a pecsételésről,30 így az oklevél eme formája tökéletesen illik a korba: „1330 augusztus 8-ika után 26Mária királyn ő nagypecsétjére: Marosi – Tóth – Varga 1982, 150–151. A királyi pecsétek használatára és a kancelláriai irodákra: Kumorovitz 1937 és Gerics 1966, 287–307. 27HU-MNL-OL-DL 4182. és HU-MNL-OL-DL 6987. 28Sztereotip formula, hogy miután apja, Lajos király fiúörökös nélkül halt meg, ő nyerte el örökség jogán Magyarország koronáját és trónját. Hasonlóan szerepel anyja beleegyezése és a bárók consensusa. Vö. HU-MNL-OL-DF 254808., HU-MNL-OL-DL 42247., HU-MNLOL-DL 6987., HU-MNL-OL-DF 209916. stb. 29HU-MNL-OL-DL 28757. Jakó 1984, 136–137. 30Gárdonyi 1907, 36. 23
