Rácz György: A Jáki Apátság és kegyurai a középkorban (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 1.
Az 1332. évi kritikus oklevél
Az 1332. évi kritikus oklevél Mivel a monostor középkori történetének minden kritikus kérdését érinti az 1383-ban átírt, 1332-ből való királyi oklevél, a dolgozat gerincét leginkább ennek az oklevélnek a kritikája adja, és a különböző fejezetek egyes állításait igyekszik ellenőrizni. A szakirodalom egy újkori másolat alapján eddig általában hamisnak tartotta, de a meglévő eredetit senki nem vetette még vizsgálat alá. Célszerű tehát alaposan megismerkednünk magával a forrással. 1332. május 11-én a visegrádi királyi palotában I. Károly király előtt megjelent Jeromos frater , a jáki Szent György-monostor apátja, és elmondta a ki rálynak, hogy a monostort az alapításkor elődei, Magyarország szent királyai oly nagy jövedelmekkel, szabadságokkal, kiváltságokkal és birtokadományokkal látták el, hogy abban ötven szerzetes evilági javak és élelmek hiánya nélkül kényelmesen élhetett Isten szolgálatának. Miként erről a királynak több híve is tanúskodott, a legbiztosabban tájékoztatva őt, sőt arról is, hogy a monostornak ezekről érvényes kiváltságlevelei voltak. De a király elleni hűtlenek hatalmaskodása és támadása következtében a monostor teljesen leégett, és az oklevelek is a tűz martalékává lettek. Emiatt a monostor szabadságait és birtokait elidegenítették, amiért alázatosan kérte a királyt, hogy Szent György iránti tiszteletből siessen a monostor segítségére. A király pedig, mivel őt az anyaszentegyház a dajka szolgálatával és az anya kegyességével gyermekkorától védve támogatta fáradtsággal és költséggel, kiragadva az ellenség torkából Magyarország kormányára emelte, viszonzásképpen azt szeretné, hogy mostantól a monostor ismét föl tudjon emelkedni az oly nagy félelmekből és szűkölködésekből. Ezért a birtokokat, amelyeket a monostor a jelenig tudvalevőleg birtokolt, vagy a jövőben a király által történt visszaállítással birtokolni fog, az emberek közül senki, se a kegyúri jog címén, se az uralom más címén, részben vagy egészben, jövedelmekben vagy szolgálatokban ne tulajdoníthassa magának semmi módon, és magát ne vezettethesse be azokba, hacsak a monostor apátja a monostor érdekében ezekről nem rendelkezik. A király ezért megparancsolta a nádornak, az országbírónak, az összes ispánoknak, várnagyoknak és az ország bármilyen bíráinak, hogy a monostor apátja ellen sem a jelenben, sem a jövőben a monostor birtokainak bármilyen ügyében, azokkal szemben, akik magukat a monostor kegyurainak állítják, ne merjenek ítéletet hozni. Az erről kiállított oklevelet megpecsételték és átadták az apátnak. 16 16Az oklevél Mária királyn ő 1383. febr. 19-én kelt átírásában maradt fenn: HU-MNL-OLDF 262093. – (HU-PBFL-Erdődy); mindkét oklevél szövege a Függelékben megtalálható, ezért a következőkben külön nem hivatkozom rájuk. 19