Rácz György: A Jáki Apátság és kegyurai a középkorban (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 1.
BEVEZETÉS - Az apátság kutatásának múltja, források és módszer
csak félmegoldások születhetnek. A monostorokra vonatkozó okleveles anyag teljes feldolgozása – amely szükségképpen együtt jár genealógiai és birtoktörténeti összefüggések feltárásával is – módosíthatja a társadalom, az egyházi és világi intézményrendszer e részéről alkotott képünket. Az utóbbi évtizedekben a régészet és művészettörténet jóvoltából fellendülő monostorkutatások csak így tudnak szervesen beépülni a történettudományba. 14 Értekezésemben a régészeti kutatással párhuzamosan – mintegy azt is segítendő – a monostorra vonatkozó írott anyag lehető legteljesebb összegyűjtésére és feldolgozására vállalkoztam, hogy a dolgozat megfelelő alapul szolgálhasson egy későbbi Ják-monográfia számára. Az eddigi szakirodalom áttekintésekor kitűnt, hogy a jáki monostornak rendkívül csekély az ismert forrásanyaga, ezért a bővítés reményében átnéztem a Ják nemből eredő családok (Nicki, Szelestei), illetőleg a monostort megöröklő Erdődy család levéltárát, valamint a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára középkori gyűjteményének (DL-DF) más egységeit, ahol várható volt kapcsolódó témájú anyag felbukkanása. Ezekben Ják falura bőséges, de a monostorra sajnos csak néhány közvetett adatot sikerült találnom, ám ezekkel is bővíteni tudjuk az apátságra vonatkozó írott források számát. Kutatásomhoz az anyaggyűjtést és forrásfeltárást a témát eredetileg egy tágabb kontextusba helyezve kezdtem el. Egy Árpád-kori eredetű úri nemzetség, és a belőle származó családok történetének a lehető legaprólékosabb társadalomtörténeti szempontú feldolgozását szeretném elkészíteni a középkor végéig. Ják erre kiválóan alkalmas, mert egy konkrét nemzetség (és az abból kinövő atyafiságok), egy (pontosabban Jákfával kettő) falu és egy mo nostor intézményének is nevet adott. A Jákok példáján keresztül szeretném körüljárni a korai nemzetségek és a késő középkori atyafiságok kapcsolatát, társadalomban betöltött szerepét, helyét, a nemesi társadalmat irányító szabályok (a birtokjog, ősiség, leánynegyed, házassági szokások, familiaritás) egyházi intézményekkel való kapcsolatrendszerét és településtörténeti öszszefüggéseit. Tehát egy nemzetség részletes vizsgálatán keresztül szeret ném ellenőrizni társadalomtörténet-írásunk alapvető megállapításait, így eljutva az általánosítható társadalomtörténeti eredményekig. Jelen kötet e több évet igénybe vevő kutatómunkám első eredménye, a jáki monostorra vonatkozó okleveles anyag kritikája. A Ják nemzetségre 14A monostorok kutatásának helyzetét régészeti szempontból röviden összefoglalja: Me zősiné 1993, 11–15.; Művészettörténeti szempontból: Marosi 1996, 131–142.; Tóth S. 2001; Marosi 2001. 17
