Rácz György: A Jáki Apátság és kegyurai a középkorban (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 1.
Előszó
Nagyon lényeges különbség az eredeti kézirat és a most megjelent könyv között, hogy ez utóbbi nem tartalmazza a disszertációnak ezt a hosszú fejezetét, amely a magyarországi egyháztörténet egy addig ismertetlen részéről szólt, mert annak közlése fölöttébb megterhelte volna a kötet terjedelemét. Ez a rész (a hozzá tartozó táblázattal együtt) ugyanis az egész értekezés csaknem felét tette ki, azonban a benne foglaltak csak kutatástörténetileg kapcsolódnak a Jákokhoz, valamint a szöveg teljes egészében megjelent egy önálló tanulmány keretében.5 Itt kell megjegyeznem, hogy a disszertáció egykori munkahelyi vitáján éppen ez a fejezet váltotta ki a legtöbb kritikát, Solymosi Lászlót sem sikerült meggyőznöm igazamról.6 A Mályusz Elemér által felállított koncepció kritikáját a szakirodalom már nagyrészt elfogadta, az azóta eltelt időben megoldási javaslatomat nem cáfolták, új magyarázatot, használható alternatívát a magisztrátusi jog mibenlétére vonatkozóan ez idáig nem adott senki.7 (Legfeljebb nem vettek róla tudomást.) 8 A kér déskörrel kapcsolatos adatokat azóta is gyűjtöm, külföldi párhuzamait is kutatom, terveim szerint a magiszter-kérdésről továbbgondolt véleményemet egy önálló tanulmányban fogom kidolgozni – így jelen kötetből nyugodt szívvel hagytam ki az eredeti értekezésemnek ezt a részét. Végezetül, a könyv kiadásával szeretnék hozzájárulni a jáki monostor új lendületet kapott kutatásához, hiszen 2018-tól megvalósult a templombelső régészeti feltárása, hamarosan befejeződik a belső tér felújítása, helyreállítják a teljes külső homlokzatot. A friss régészeti kutatások eddigi eredményei rengeteg újdonságot hoztak a felszínre, amelyek alapján az építés és monostortörténet szempontjából számos kérdést újra kell gondolni. A 2000-ben készített dolgozatomat azért alakítottam tehát ilyen formában naprakésszé, hogy segítse és ösztönözze a további, immár folyamatban lévő kutatásokat, és az elmúlt bő 20 esztendő friss ismereteinek összegyűjtésével a munka egy újabb lépcsőfokot jelentsen e kiemelkedően fontos nemzeti és egyházi értékünk történetének összegzésében. 5 Rácz 2000b. 6 Témavezet ői bírálatában kifejtette, hogy „hipotetikus válasza, hogy a magistratus azonos a kápolna- és oltárigazgatói intézménnyel, és a székesegyházi oltárigazgatóságot, illetve a vidéki oltár vagy kápolnaigazgatóságot kormányzó kanonok magister címétől kapta a magistratus a nevét, nem tűnik igazolhatónak. Továbbra sem tisztázott a főesperes és a magistratus viszonya”. 7 C. Tóth 2017, 22. összefoglalta az ezzel kapcsolatos álláspontokat. 8 Érszegi 2010, 100–102. lényegében az én magisztrátus-koncepcióm bírálata úgy, hogy nem hivatkozik a vonatkozó szakirodalomra (Rácz 1997 és Rácz 2000), hanem visszatér egy korábbi magyarázatkísérletre („lelkészi felügyeletet ellátó egyházi felsőbbség”), és Hóman Bálintra hivatkozva véli megoldhatónak a problémát. 13
