Rácz György: A Jáki Apátság és kegyurai a középkorban (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 1.
A „szent királyok” libertasa: a monostor magisztrátus-joga
persolvemus).340 Amikor 1349-ben Tamás zobori apát birtokot cserélt az esz tergomi érsekkel a monostor 23 felsorolt birtokának tizedéért, kikötötték, hogy ez nem érinti a magisztrális részeket és a főesperesi joghatóságot (sal vis tamen portionibus magistratualibus et etiam in iurisdictionibus archidiaconalibus secundum antiquum modum constitutum et ordinatum plene et integre remanentibus). 341 Arra is találunk példát forrásainkban, hogy egy monostor saját birtokairól nem a püspöki tizedet, hanem a magisztrális negyedet kapta meg. Dénes győri püspök 1275-ben a borsmonostori apátságnak adta a monostor négy birtokán a kápolnák magisztrátusának jogát, amelyek némelyikét püspökelőde jóvoltából a szerzetesek már birtokoltak, visszavonva az ez ügyben mások javára tett intézkedését (ius magistratus capellarum [...] in usus fratrum [...] contulimus pleno iure, provisionem in persona alterius factam revocantes in hac parte). Nyilván a káptalanról, annak jogainak csorbításáról le hetett szó. 342 Kifejezetten magisztrátus-jogot két ciszterci monostor esetében említenek forrásaink, az egyik a veszprémvölgyi apácamonostor, amelyet a ciszterci rend a tatárjárás előtt kapott meg, a másik pedig a péterváradi monostor. Ez utóbbi azért érdekes számunkra, mert az oklevél-hamisítások hátterében éppen a magisztátus-jog állt. Kiváltságos királyi ciszterci monostor, veszprémi püspök és esztergomi érsek hármasa bukkan fel a sasadi és a budaörsi egyházak tizedperében is, ahol a ciszterciek ugyancsak oklevél-interpolációkkal igyekeztek a kérdést megoldani. A péterváradi ciszterci monostor343 sasadi és budaörsi tizednegyedének kérdése régóta ismert a szakirodalomban.344 Nemrég kiderült, hogy Róbert érsek két, eddig va lódinak hitt, 1236-ra keltezett oklevele, amelyek közül a bővebb a magisztrális jogra is kitér, bizonyosan hamis, és az apátság alapítólevele is legalábbis interpoláltnak tekinthető.345 Ezért hasznos, ha a kétségtelenül 340Békefi 1891, I. 335–337. 341Mon. Strig. III. 672. 342Kovács 1910, 242. az oklevél szövegét Wenzel IX. 130. után közölte. A magistratus -jogot „egyházak hasznai”-ként (54.) és a „kápolnák igazgatósági járulékai”-ként (242.) fordítja. Szentpétery 1916, 40. szerint „a győri püspök[...]kápolnákra vonatkozó intézkedéséről” szóló oklevél „egészen kifogástalan”, az értelmezésére azonban nem tér ki. Legutóbbi kiadása: Urk. Burg. II. 76. (104. sz.) 343Történetére összefoglalóan: Takács 1989. 344Kollányi 1906, 184–185.; Gárdonyi 1933, 172. 345Érszegi 1995, a magisztrális rész kérdésére azonban nem tér ki. 124
