Takács Imre: Az Árpád-házi királyok pecsétjei (Corpus sigillorum hungariae mediaevalis 1. Budapest, 2012)

IV. László pecsétjeinek kronológiájához

IV. LÁSZLÓ PECSÉTJEINEK KRONOLÓGIÁJÁHOZ „Az 1272. augusztus 6-án váratlanul meghalt V. István örökébe lépő, akkor tíz éves László uralkodása a főúri csoportok anarchiába torkolló hatalmi harcának állandó­sulását, a királyság intézményének folyamatos válságát és szétzilálódását hozta. Az állapototokat a Kőszegi és a Csáki családok, valamint párthíveik eszközökben nem válogató, egymás és nem ritkán a király ellen is irányuló, lankadatlan és ádáz küzdelme határozta meg, szerte az országban »mindenki harcolt mindenki ellen«.”196 A bá­rói klikkek hatalmának kiépülése - maga a báró szó hasz­nálata - azonban nem ekkor, hanem jóval korábban, cg}' másik, dinasztikus és társadalmi feszültségektől nem kevésbé terhelt időszakban kezdődik. A század második felének súlyos társadalmi bajai László dédapjának, II. András királynak korában és az akkori új birtokpoliti­kában gyökereznek. A mértéket nem ismerő királyi bő­kezűség II. András alatt erősítette meg „örök adománya­ival” a hatalomra vágyó arisztokráciát, mely a 13. század utolsó évtizedeiben valóságosan is magához vonta a ki­rályság gazdasági és politikai ügyeinek intézését. Nem véletlen, hogy II. András volt az első a dinasz­tia történetében, aki feltűnően gyakran kényszerült cserélgetni a királyi uralom szimbólumait hordozó, önmagában is szimbolikus jelentőséggel felruházott királyi pecsétet. Korábban, 12. századi uralkodói pe­csétek körében ezzel éppen ellenkező tendenciára uta­ló jelek vannak: II. Géza és III. István esetében az elő­ző uralkodó pecsétnyomóját új felirattal ellátva tovább használta a törvényes utód (17-19. kép). Az első pe­csétváltást II. András korában a királyné halálával vég­ződé), 1213-as összeesküvés, a másodikat az 1220-as években végbement politikai változások indokolhat­ták. Az 1205 óta használt, első nagypecsét cseréjét a Gertrudis királyné elleni, 1213-as merénylettel hozta kapcsolatba egy 1216-os oklevél pecsételési záradé­ka,197 míg a második tipárium megsemmisítésének té­nyét és implicit módon okát az 1229-ben készült, har­madik nagypecsét körirata deklarálta a következő sza­vakkal: alia sigilla sunt falsa istud sigillum est verum.19* 196 Ennél 1990, 236. 197 yerum quia presentis privilegii series prions sigilli nostri munimine, qttod in occisione refine Gertrudis nostre dilectissime coniugis fait deperditum, consignata fucrat, presentem paginam rcnovandam fore dig» unt dnximus et alio sigillo, quod contra false canillaciimis dolositates, quae possent accidcrc, parari fecimus, ... in perpetuum roboravitnus... OL Dl 80.; Wenzel XI, 134. 198 Ut igitur bee a nobis delibcracione regia facta donacio nec longa temporum canicie dilui, nee insoptio malignacium impetu nostris Harmincéves uralma idejéből II. Andrásnak összesen hat különböző pecsétjét ismerjük. Ezek némelyikét egyidejűleg használta, így például az aranypecsétje a második és harmadik nagypecséttel együtt, legkésőbb 1217-től kezdve kimutatható.199 * 99 Ehhez hasonlóan a nagypecsétekkel párhuzamosan jelennek meg a kancel­láriai gyakorlatban all. András által bevezetett, utóda­inál már kizárólagossá váló, egyik oldalán a király képé­vel, másik oldalán címerével ellátott, királyi kettőspe­csét is (72-73. kép). II. András uralma ebben a tekin­tetben átmeneti korszakot képvisel a 11-12. századi királyi pecséthasználat és az ezután következő évszáza­dok kancelláriai gyakorlata között. Az először 1213 ban dokumentált kettőspecséthez Imre király 1202- ben használt aranypecsétje szolgáltatott kompozíciód mintaként. A behajlított kezeiben felségjelvényeket tartó királyi maiestas-alak az egyik oldalon, a hétszer vágott, oroszlánalakos címerábra a másik oldalon olyan jellegzetességek, amelyek konzekvensen jelentkeznek Imre aranypecsétjétől II. András mindkét kettőspe­csétjéig. Az 1213-ban már említett kettőspecsétet 1231-ben még használta, halála évében, 1235-ben azonban e pecsét megváltoztatásáról értesülünk.200 II. András három évtizedes uralkodása alatt kimutat­ható, összesen három pecsétmegújítással szemben utó­da, IV. Béla trónra lépte után mindössze egy alkalom­mal, a tatárjárást követően, feltehetőleg a korábbi pecsét elveszte miatt kényszerült új királyi pecsét bevezetésére, V. István rövid, két éves uralkodása alatt mindvégig ugyanazt a királyi kettős pecsétnyomót használta. Annál feltűnőbb ezek után a IV. László kancelláriájából szár­mazó) oklevelek különböző pecsétjeinek már-már kaoti­kus sorozata. IV. László korában összesen hat alkalom­mal változtatták meg a királyi kettőspecsét nyomófor­máit, négyszer teljesen óij pecsétnyomó-pár készítésére került sor, kétszer a meglévő pecsétnyomókat móxiosí­nostrorumque successorum temporibus retractari valeat, presenti pagine commendavimus ne sigillo nostro privilegiali novo, quod in prejudicium prioris cassandum parari fecimus in gcneracionum generaciones illibate observandum régin auctoritate roboravimus. Smiciklas III, 319; vő. Szentpétery 1916, 6. 99 Egy 1217-cs II. András-oklcvclcn függő aranypecsét 13. századi leírását Id. Kropf 1896, 134. !ü(l ...ad universorum noticiam volumus pervenire, quod cum de adulteratione duplicis sigilli nostri antiqui nobis liquido constiterit, propter quod ipsum in medium secari fecimus coratn nobis ifratres Capituli Strigonicnsis nobis litteras, sub eodem sigillo continentes, exhibuerunt, humiliter supplicando, ut ipsas auctoritate rcnovati sigilli nostri dignarcmur rcnovarc. MonSírig I, 310. 49

Next

/
Thumbnails
Contents