Takács Imre: Az Árpád-házi királyok pecsétjei (Corpus sigillorum hungariae mediaevalis 1. Budapest, 2012)
Típustörténet és ikonográfia
19. Királyfigura II. Béla király pecsétjén (Kát. 11.) 20. Királyfigura II. Géza király pecsétjén (Kát. 12.) 21. Királyfigura III. István király pecsétjén (Kát. 15.) rendezése, nagysága és egymástól való távolsága is egybevágó. Az ismert példányok kopott felületén megfigyelheti) és mérhető adatok nem zárják ki, hogy ez a három király ugyanazt a pecsétnyomót használta, csak a király nevét tartalmazó köriratot vésték újra. A királyi pecsétnyomó megtartása és több generációs kontinuitása nem áll példa nélkül a középkorban, és Magyarországon is van hasonló jelenség a 12. század második felében a királyi gyűrű örökítésével kapcsolatban.103 Az 1160-as években, III. István uralkodása idején a király gyűrűjének lenyomata új funkcióban, ellenpecsétként tűnik fel. A szokás egészen a századfordulóig, Imre király koráig folyamatosnak látszik, s a kopott lenyomatok alapján az is valószínűsíthető, hogy ugyanaz a szabálytalan, ovális gemmát tartalmazó pecsétgyűrű öröklődött III. Istvánról III. Bélára, majd annak idősebb fiára, Imre királyra. Eg}' 1181-es oklevél a királyi pecsét és a gyűrű együttes használatát is megemlíti.104 Királyi gyűrűspecséttel a 13. században is találkozunk,105 de használata csak a 14. században válik szabályozott és egyre bonyolultabb hivatali ügyrend részévé. Nagy Lajosnak négy gyűrűjét ismerjük,106 s meg103 A korábbi pecsétnyomó új körirattal való tovább használatára: Ewald 1914, 115. Az előző uralkodó pecsétnyomójának megtartására példaként I, II. és III. Edward angol király esetét említi: Ewald 1914, 186. 104 III. Béla király 1181-ben kelt oklevelében, amelyben Topuszkót a zágrábi püspökségnek adományozza: rejjali sijjillo et anuli mei inpressione roboraui. CAH, n. 41, 81. 105 II. András elsőszülött fia, Béla, ifjabb királyként apja pecsétjeinek ellenjegyzésére használt gemmapecsétje mérete alapján gyűrű is lehetett. IV. László gyűrűspecsétjét említi: Szentpétery 1923, 313. 106 gzep közé tartozik eg)7 Lajos király nevét viselő, ma Belgrádban őrzött ezüst pecsétgyűrű; Bajalovic - Hadzi - Pesic 1977, 126, 63. kép; említi: Kumorovitz 1993, 72. jelenik az egyik királyi gyűrű őrzésével megbízott udvari tisztviselő is, a conservator sigilli annularis domini regis.107 A 12. század második felében a királyi gyűrűnek egyértelmű nyomai láthatók három egymást követő uralkodó felségpecsétjének képmezejében. III. Istvánnak eg}7 Sopronban őrzött felségpecsétjén két, nagyjából szimmetrikusan a figura két oldalán elhelyezett gyűrű-lenyomat mélyedése őrződött meg (Kát. 16.), a gyűrű vésett képét tükröző viasz azonban mindkét helyről kihullott.108 Megközelítőleg a III. István által használt gyűrűvel azonos méretű volt a III. Béla felségpecsétjén hasonlóképpen két nyomatban látható gyűrűspecsét, ez esetben azonban már a véset vágtató lovast ábrázoló figurája is felismerhető (Kát. 18.; 22. kép). A gyűrűnyomatoknak a trónuson ülő királyfigurához viszonyított elrendezése feltűnően hasonló az említett III. István-pecséthez. A három uralkodó által jelvényszerűen használt, vágtató lovas képét ábrázoló gyűrű lenyomatai Imre nagypecsétjein is megjelennek, az ő uralkodását követően azonban többé nem látjuk viszont. Imre hirtelen halála és az ifjabb testvér, András trónra lépte között vagy eltűnt a királyi jelvénygyűrű, vagy tudatos mellőzéséről van szó. Az Imre király nagypecsétjén látható, 13-15 mm átmérőjű vésett királyi gyűrű esetében a lovas figura is csaknem teljes biztonsággal azonosítható. Az, hogy a többször átörökített királyi gyűrű vésett ábráját gemmába vésték-e, s hogy milyen korban készült, a kopott lenyomatok alapján még találgatni sem érdemes; ugyanúgy lehet szó ókori kő felhasználásáról, mint középkorban vésett féldrágakőről, vagy akár a gyűrű 107 Fejérpataky 1835, 77; Kumorovitz 1993, 71-72. 108 1162: Sopron, Városi Lt. Dl 1. 24
