Á. Varga László (szerk.): Az 1918-1919 előtti Erdélyre vonatkozó fondok és gyűjtemények jegyzékei - 17. Békés-, Bihar-, Csanád-, Szatmár vármegyék, Kővár-vidék levéltárai és egyéb magyarországi levéltárak fondjai. Repertórium (Budapest - Bukarest, 2017)

MNL Csongrád Megyei Levéltára

Fondszám , R. sz. Fond/gyűjtemény, állag megnevezése, tartalma, nyelve Évkor Ifm

Állag

31-32. Polgári iktatókönyvek 1853-1854.

33-34. Mutatókönyvek 1850-1853.

35. Polgári iktatókönyv mutatója 1853-1854.

36. Bűnügyi iktatókönyv 1853 II. félév.

167. A NAGYLAKI ÁRVABIZOTTMÁNY IRATAI 1855-1860 1,40

(-1869)

1851-ben ideiglenes utasítással kezdték el az árvabizottmányok szervezését. Először a városokban hozták létre a bizottmányokat. Irányító szervük a megyefőnök, illetve az ún. megyehatóság volt. Ha árvabizottmány nem alakult, a járásbíróság feladata volt az árvaügyek kezelése. 1852-ben egy újabb rendelet lehetővé tette, hogy több község együttesen alakítson árvabizottmányt.

A nagylaki árvabizottmány 1854 szeptemberében alakult meg.

Feladata volt az árvák örökösödési, vagyoni érdekvédelmi ügyeinek intézése, képviselete.

A fond anyagát tanácsülési jegyzőkönyvek és árvapénztári iratok képezik, melyekből az árvák ügyeinek intézését az árvaszék létrehozásáig követhetjük nyomon.

1-3.

Tanácsülési jegyzőkönyvek 1855-1859.

4-7.

Jogtudó ülnöki jegyzőkönyvek 1855-1859.

8-12.

Iktatott iratok 1855-1859.

13-16.

Beadványi jegyzőkönyv 1855-1859.

17-20.

Mutató 1855-1859.

26-30.

Árvapénztári napló 1855-1859.

31-33.

Követelési könvv - Nagvlak 1855-1857.

34.

Ua. — Sajtény 1855-1858.

35.

Ua. - Magyarcsanád 1857-1860.

36.

Ua. - Nasvlak 1860-1869.

170. CSANÁD MEGYE 1857. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁSI ÉS 1857-1859 3,60

ÁLLATÖSSZEÍRÁSI IRATAI

A magyarországi népszámlálások kezdeteiről:

Magyarországon először II. József uralkodása idején, 1784-1785-ben tartottak népszámlálást. Célja a rendelkezésre álló adóalap felmérése volt.

A következő népszámlálásra az 1848/1849. évi forradalom és szabadságharcot követően 1850-1851-ben került sor. A népszámlálás meglehetősen elhúzódott, s ennek következtében nem tükrözte a valóságos állapotokat. Ezért Ferenc József 1857. március 23-án kiadta a népszámlálásra vonatkozó rendeletét és szabályzatát. Az „ állandónak” szánt szabályzat többek között intézkedett arról is, hogy hat évenként kell népszámlálást tartani. Ezt azonban csak egyszer, az 1857. évi népszámláláskor alkalmazták. Az erre való felhívást 1857.

90