Á. Varga László (szerk.): Az 1918-1919 előtti Erdélyre vonatkozó fondok és gyűjtemények jegyzékei - 17. Békés-, Bihar-, Csanád-, Szatmár vármegyék, Kővár-vidék levéltárai és egyéb magyarországi levéltárak fondjai. Repertórium (Budapest - Bukarest, 2017)
MNL Csongrád Megyei Levéltára
1809-től pedig állandó levéltámokot alkalmazott. A megye levéltárát 1858-ban átszállították Szegedre és egyesítették a megyefőnöki irattárral. 1861 áprilisában visszaköltöztek Szegvárra, a vármegye korábbi székhelyére. 1878-ban Szentest jelölték ki a megye székhelyévé. 1884-ben, az új szentesi vármegyeháza elkészülte után Csongrád vármegye levéltára a mai, végleges helyére került. A vármegye levéltára lezárt levéltár, slll fondból áll. Terjedelme 841,63 fim, valamennyi fondja középszinten rendezett, segédletekkel ellátott. Torontál vármegye levéltára5 Torontál vármegye a 15. században alakult Aracs központtal, modem kori területének körülbelül a középső harmadán. 1552-től az Oszmán Birodalom, ezen belül a Temesvári vilajet része 1718-ig. Ekkor a Habsburg Birodalom kebelezte be, a későbbi vármegyét a Temesi Bánsághoz csatolták. 1778-ban a vármegye visszakerült a Magyar Királyság fennhatósága alá Nagybecskerek központtal. 1848-1849 között a vármegye a Szerb Vajdaság része, majd 1849-1860 között a Szerb Vajdaság és a Temesi Bánság Habsburg-tartományának része volt. 1860-ban került vissza a Magyar Királysághoz. A Határőrvidék közigazgatási átszervezésekor, 1873- ban a vármegye megkapta a Temeskubini járás (későbbi Kevevári járás) kivételével a Németbánsági ezred területét, valamint a Szerbbánsági ezredből az alibunári járást. 1876-ban a vármegyébe olvadt a nagykikin- dai kerület. 1881-ben Újszegedet Szegedhez (Csongrád vármegye), 1892-ben Székelykeve községet Temes vármegyéhez csatolták. 1918-ban francia ütközőzóna a szerb és a román hadsereg között. 1920-ban az újonnan alakult Bánáti Köztársaság, majd a Szerb-Horvát-Szlovén-Királyság része. A trianoni békeszerződés a vármegyét felosztotta Magyarország, Románia és az új délszláv állam között, A törvényhatóság 1910-es 10016 km2-es terütletéből Romániáé lett 2497 km2, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságé 7261 km2. Az el nem csatolt 258 km2-es töredékmegye székhelye rövid időre Kiszombor lett, majd 1923-ban egyesült a szintén csonka Csanád vármegye és Arad vármegyékkel. így jött létre Csanád- Arad-Torontál k.e.e. vármegye. Ennek területét az 1950-es megyerendezés során felosztották Békés megye és Csongrád megye között, így most Torontál vármegye magyarországi része Csongrád megyében található. A Jugoszlávia területéhez csatolt részének nagyobb fele a Vajdaságban található, kisebbik része Belgrád- tól északkeletre a szűkebb értelemben vett Szerbia része. A Románia területéhez csatolt rész Temes megyéhez tartozik. A történeti Torontál vármegye 230 ifm-nyi anyagát Újvidéken (Növi Sad) a szerbiai Vajdasági Levéltárban őrzik. Az intézmény elődje, az Újvidéki Állami Levéltár 1926-ban alakult. Feladata a Bácska, Bánát, Szerémség és Baranya területén keletkezett levéltári anyag begyűjtése és rendszerezése volt. Aszegedi levéltár a vármegye 1903 és 1924 között keletkezett anyagát őrzi. A legjelentősebbek a főispáni és törvényhatósági bizottsági, valamint alispáni iratok. Makón a Marostól délre eső községek, Kiszombor, Ferencszállás és Klárafalva iratait, a szegedi levéltárban Újszeged, Deszk, Szőreg, Ószentiván, Tiszasziget, Kübekháza maradandó értékű iratait őrzik. Urbancsok Zsolt 5 Fodor István - Apró Erzsébet: A vajdasági levéltárak magyar provenienciájú fondjai és állagai 1918-ig. - A Kárpát-medence levéltári forrásai I. Fond és állagjegyzék. 3. Budapest, 2008.
