Á. Varga László (szerk.): Az 1918-1919 előtti Erdélyre vonatkozó fondok és gyűjtemények jegyzékei - 17. Békés-, Bihar-, Csanád-, Szatmár vármegyék, Kővár-vidék levéltárai és egyéb magyarországi levéltárak fondjai. Repertórium (Budapest - Bukarest, 2017)
MNL Csongrád Megyei Levéltára
BEVEZETŐ A Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád Megyei Levéltára1 A Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád Megyei Levéltárának intézményi felépítése országos értelemben véve is egyedülálló, hiszen - történeti és földrajzi okokból - a szegedi központi levéltár mellett négy fióklevéltár működik a megye területén. A mai Csongrád megye levéltáraiban őrzött vármegyék levéltárainak létrejötte a török kiűzése és a Rákóczi szabadságharc utáni korszakra tehető, az ezt megelőző időszakra vonatkozó iratok csak nagyon hiányosan maradtak fenn. A fennmaradt iratok rendezése és lajstromozása a 18. század közepén-végén kezdődött meg. Ezen munkálatok és a gondos őrzés eredményeként 18-20. századi iratanyagaink szinte folyamatosnak tekinthetők. Levéltáraink a késő rendi kor és a kapitalizmus korának közigazgatási segédhivatalaiból alakultak át fokozatosan önálló szakmai intézményekké. Az 1950. évi 29. sz. törvényerejű rendelet (tvr.) hatására hozták létre Magyarországon az állami levéltári hálózatot, s ezt követően szervezték meg a megyei-, városi és hiteleshelyi levéltárakból a közlevéltárakat. Ebben az évben szállították be Makóról, az egykori megyeszékhelyről, Szegedre Csanád vármegye iratanyagát. Csongrád vármegye iratanyagát továbbra is Szentesen őrizték. Mindezekre figyelemmel 1952-től Csongrád megye területén két közlevéltár kezdete meg működését. A Szegedi Állami Levéltár és a Szentesi Állami Levéltár, amelyek a Levéltárak Országos Központjának (LÓK), majd a Levéltári Osztály (LO) alárendelve végezték tevékenységüket. A 2045/1967. sz. kormányhatározat értelmében a területi állami levéltárakat 1968. január elsejétől a megyei tanácsok vették át. 1968 és 1972 között Csongrád megyében továbbra is két megyei szintű levéltárban őrizték a levélári iratokat. Szegeden a Csongrád Megyei 1. sz. Levéltárban, illetve a vele egyenrangú Csongrád Megyei 2. sz. Levéltárban Szentes központtal. 1968-ban a szentesi levéltár részlegeként szervezték meg a csongrádi levéltárat, amely szervezetileg 2001-ben önállósult. A Csongrád Megyei Tanács VB döntése alapján az egységes Csongrád Megyei Levéltár szegedi központtal 1973. január elsejével állt fel. A Szentesen, Csongrádon, Hódmezővásárhelyen és Makón is fióklevéltárakkal működő Csongrád Megyei Levéltár 2012. október 1-től a Magyar Nemzeti Levéltár tagintézménye lett. A levéltár szegedi központja korábban a Városháza épületében működött. 1983-tól pedig a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtárral közösen használt Dóm téri épületben található, külső raktárai pedig három másik épületben. Fióklevéltárai a megye legnagyobb városaiban működnek a levéltári munka szinte teljes vertikumát felölelve, emellett rengeteg szállal kötődve saját településük helytörténeti és kulturális életéhez. A teljes intézményi hálózat jelenleg mintegy 17 ezer folyómétemyi iratanyagot őriz. Szegeden a város, az egykori szegedi járás és a környező települések mellett a történeti Csanád megye, illetve Csongrád megye - 1950 után keletkeztetett - dokumentumait őrzik, összesen mintegy nyolcezer iratfolyóméter terjedelemben. Szentesen a város és környéke települései mellett az 1950 előtti Csongrád vármegye iratai találhatóak (3400 ifin), Hódmezővásárhelyen (2500), Makón (2070) és Csongrádon (1200) ifin-nyi, az érintett városok és vonzáskörzetük dokumentumai találhatók. 1 A levéltár ismertetője: A Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád Megyei Levéltára. (Magyarország Levéltárai sorozat) Bp., 2016., és Berta Tibor: A Csongrád Megyei Levéltár fond- és állagjegyzéke. Szeged, 2003. 65
