Á. Varga László (szerk.): Az 1918-1919 előtti Erdélyre vonatkozó fondok és gyűjtemények jegyzékei - 17. Békés-, Bihar-, Csanád-, Szatmár vármegyék, Kővár-vidék levéltárai és egyéb magyarországi levéltárak fondjai. Repertórium (Budapest - Bukarest, 2017)
A Gödöllői Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtára és Levéltára
140. A KOLOZSVÁRI GAZDASÁGI AKADÉMIA IRATAI 1906-1919, 0,70 (1920) (-1945) A felsőbb szintű mezőgazdasági képzés kezdetei a Nagyszombatból Budára áthelyezett királyi egyetemhez köthetők. Önálló mezőgazda- sági főiskola magán intézeti formában 1797-ben Keszthelyen, majd 1818-ban Mosonmagyaróváron jött létre, amelyek a 19. század második felétől állami irányítású tanintézetekként folytatták munkájukat. Az intézményi hálózat ebben az időszakban a Debrecenben, a Kassán és a Kolozsmonostoron felállított iskolákkal bővült. Az 1869-ben létrehozott Kolozsmonostori Gazdasági Tanintézetben a tanulmányi idő 3 év, a felvétel feltétele pedig öt vagy hat gimnáziumi, esetleg reáliskolai osztály elvégzése volt. 1874-ben a mezőgazdasági szakoktatás tagolása során a kolozsvári iskola 6 középiskolai osztályos előképzettséget igénylő, középfokú oktatási intézménnyé vált. A középfokú végzettséget szerzett diákok mint birtoktulajdonosok, bérlők, vagy gazdatisztek hasznosíthatták ismereteiket a mezőgazdaság minden ágában. 1874- ben a magyaróvári gazdasági tanintézetet gazdasági akadémiai rangra emelték, majd 1906-ban a debreceni, kassai, keszthelyi és kolozsvári intézmény is akadémiává vált. A 3 éves képzési idő alatt magasabb szintű elméletei és gyakorlati tudást szereztek a hallgatók, akik csak érettségizett ifjak lehettek. Az akadémiákon egységes szabályzatok és tanulmányi rend szerint folyt az oktatás. A trianoni békekötés következtében román fennhatóság alá került akadémián tovább folytatódott a képzés, a tanulmányi idő 5 évre emelkedett. A második bécsi döntés után a magyar hatóságok 3 éves iskolaként nyitották meg újra az akadémia kapuit, amely az 1942: XVI. te. alapján Magyar Királyi Mezőgazdasági Főiskola elnevezéssel működött 1944-ig. Az 1945-ben a Magyar Agrártudományi Egyetem Budapesten történő megalakulásakor a korábbi mezőgazdasági akadémiák a Mezőgazdaságtudományi Kar vidéki osztályai lettek. A kolozsvári akadémia iratai az 1944 őszén Kolozsvárról menekülő tanárokkal kerülhettek Keszthelyre, majd a felsőfokú vidéki agrárképzés 1949. évi átmeneti felfüggesztését követően az 1950-es évek elején a fővárosból Gödöllőre települő Agrártudományi Egyetem könyvtárának raktárába. Az önálló vidéki felsőfokú mezőgazdasági képzés 1953-ban indult újra Debrecenben, 1954-ben pedig Keszthelyen és Mosonmagyaróváron is. Ezt követően a F. M. 856-163/1954. számú utasítása elrendelte a vidéki akadémiák irattári anyagának (teljes személyi nyilvántartási, tantervi, levelezési és egyéb dokumentációs anyag) összegyűjtését és visszaadását. Az utasítás szerint azonban „ez a rendelkezés nem vonatkozik a volt kolozsvári gazdasági akadémia, illetve mezőgazdasági főiskola anyagára, továbbá azokra a személyi nyilvántartásokra, amely esetben a hallgatók Budapesten folytatták tanulmányaikat”. Ezek az osztályiratokkal együtt maradhattak a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. Az iratanyag a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Központi irattárából került az 1993-ban alakult Gödöllői Agrártudományi Egyetem Szaklevéltárába. Fondszám , Rsz. Fond/gyűjtemény, állag megnevezése, tartalma, nyelve Évkor Ifm Állag 315
