Á. Varga László (szerk.): Az 1918-1919 előtti Erdélyre vonatkozó fondok és gyűjtemények jegyzékei - 17. Békés-, Bihar-, Csanád-, Szatmár vármegyék, Kővár-vidék levéltárai és egyéb magyarországi levéltárak fondjai. Repertórium (Budapest - Bukarest, 2017)
MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára
XV. GYŰJTEMÉNYEK 7. KÖZVETLENÜL LEVÉLTÁRBA UTALT IRATOK GYŰJ- 1914-1918 0,12 TEMÉNYE (A HÁROMSZÉK VÁRMEGYEI SEPSI JÁRÁS NAGYBOROSNYÓI SZOLGABÍRÓI KIRENDELTSÉGÉNEK IRATAI) A közvetlenül levéltárba utalt iratok között a 226. raktári számon találhatók az iratok. Döntően katonai mozgósítással, ellenséges állambeli idegenhonosok nyilvántartásával, internálásokkal, hadigazdasággal, az 1916. évi kiürítéssel és román megszállással, ellenséges ügynökök körözésével stb. kapcsolatos körrendeletek, főispáni és alispáni utasítások, jelentések és összeírások. Az iratanyag 1918 végén, a magyar hatóságok menekülésekor kerülhetett Szolnokra. Az iratok magyar nyelvűek. A Közvetlenül levéltárba utalt iratok gyűjteményéhez mutató tartozik, de ez nem vonatkozik a nagyborosnyói szolgabírósági kirendeltség irataira. Ezért ezek az iratok csak átlapozással kutathatók. Fondszám , Rsz. Fond/gyűjtemény, állag megnevezése, tartalma, nyelve Évkor Ifin Állag 8. HUNYAD VÁRMEGYÉRE VONATKOZÓ IRATOK 1475-1918 0,32 GYŰJTEMÉNYE Az önálló fondba sorolt, 3 raktári egységet képező (két doboz és egy kötet) iratanyagot valószínűleg 1918-1919-ben Bradán János, Hunyad vármegye főlevéltárnoka hozta magával menekülésekor, aki 1919 őszén két hónapig Pest vármegye levéltárát vezette. Az iratok Szolnokra kerüléséről nincsenek ismereteink. Az anyag latin, magyar és német nyelvű. A 16-17. századi levelek másolatban, a 18-19 századiak eredetiben maradtak fenn. A Szolnoki Állami Levéltárban 1957- ben rendezték a fondot, s három részre különítették el, külön-külön raktári egységbe sorolva. Az első raktári egységet Hunyad vármegye 1809-ben keletkezett jegyzőkönyvének és közigazgatási iratainak mutatókönyve képezi. A második raktári egységbe „Fasciculus I.” címmel Hunyad vármegye nemesi közgyűlésének 1807-1817 között vezetett jegyzőkönyvét, továbbá a megye nemességére, járásaira, városaira és egyéb köztestületeire vonatkozó iratokat: privilégiumokat és összeírásokat osztották be. A harmadik raktári egységbe „Fasciculus II.” cím alatt a nemesi családok és személyek magánjellegű iratait (adományle- veleit, nemességigazolásait, pereit stb.) sorolták alfabetikus rendbe. A fasciculusok valószínűleg a Déván őrzött feudális kori megyei anyag irategységeinek jelzetelésével kapcsolatosak. Hunyad vármegyei iratanyag található még az MNL OL-ban is. L. ott az R. 391. fondot. A fond iratai az 1957-ben készült, s alant felsorolt ügyiratszintű jegyzék segítségével kutathatók. 1. Mutató a vármegyei közgyűlési jegyzőkönyvhöz és a közigazgatási iratokhoz 1809. 303
