Á. Varga László (szerk.): Az 1918-1919 előtti Erdélyre vonatkozó fondok és gyűjtemények jegyzékei - 17. Békés-, Bihar-, Csanád-, Szatmár vármegyék, Kővár-vidék levéltárai és egyéb magyarországi levéltárak fondjai. Repertórium (Budapest - Bukarest, 2017)
Fogalomtár a kötetben előforduló legalapvetőbb magyar levéltári szakkifejezések értelmezéséhez
NUMERUS A magyarországi feudális kormányszervek, illetve a vármegyék és a szabad ki- rályi/törvényhatósági jogú városok gyakorlatában annak a levéltári egységnek a neve, amelyet később fonsnak/fasciculusnak - magyarul kútfőnek, ügyiratnak, illetve tételnek mondunk. PERTINENCIA A levéltári anyag általában egyszerre többféle dologra - korra, személyre, tárgyra, területre - is vonatkozik. Ennek megfelelően többféle pertinenciát - azaz a levéltári anyagnak többféle vonatkozását - különböztethetünk meg. Míg proveniendaja alapján a levéltári anyag csak egyetlen egységbe tartozhat, pertinenciája alapján különböző egységekbe sorolható aszerint, hogy melyik vonatkozását vesszük figyelembe. A pertinencia alapján létrehozott fond a MÓL anyagában például a Rákóczi szabadságharc levéltára, melynek rendezőelve az iratok tárgya volt. POLCFOLYÓMÉTER A levéltári anyag mértékegysége. Az a mennyiség, amely egy levéltári polcon elhelyezhető. Minthogy a levéltári polcok eltérő méretűek, így az ott elhelyezett iratok terjedelme is különböző. Magyarországon általában egy polcfolyóméter 0,90 ifm-t jelent, amelyen 7 kisdobozt (egy doboz 0,12 ifin), és 6 nagydobozt (egy nagydoboz 0,13 ifin) lehet elhelyezni. POSITIO A magyarországi feudális közigazgatás gyakorlatában a tétel latin neve. Ma ügyiratdarabnak nevezik. A kifejezéssel leggyakrabban például a kancellária, a kamara és a helytartótanács iratanyagában találkozunk. PROVENIENCIA, PROVENIENCIA ELVE A proveniencia elve azt jelenti, hogy a levéltári anyagnak már a keletkezésénél meg van határozva a rendeltetési helye. Vagyis az, hogy mely szervhez, vagy személyhez fog kerülni, mely szervnek, személynek az iratai között van a helye. A rendezésénél, rendszerezésénél ebből kell kiindulni. A proveniencia elv szerint egy iratképző szerv anyagának rendezésekor figyelembe kell venni az iratképző által kialakított eredeti rendszert. Vagyis a provenienca elve alapján elvileg elképzelhetetlen például az, hogy egy vagy több szerves fondbói gyűjteményekei alakítsanak ki. REGESZTA Tájékoztatási célú, az egyes iratok szintjén készült analitikus segédlet. Nem készül valamely levéltári intézmény teljes anyagáról, tehát részleges segédlet. A levéltári anyag következő fő jellemzőiről tájékoztat: jelzet, nyelv, kor, tartalom, (irodalom). Ezeken kívül még egyéb speciális adatokat - például: az irat anyaga, az iraton lévő pecsétek száma és állapota, a térkép léptéke, stb. - is tartalmazhat. Bár valamennyi leíró segédlet közül a regeszta szolgáltatja a legrészletesebb adatokat egy-egy dokumentumról, nem minden iratról érdemes regesztát készíteni. (A középkori oklevelek esetében például mindenképpen, hiszen a források csekélysége miatt minden apróság fontos lehet.) REGISZTRATÚRA Az irattár latin eredetű neve. Levéltári vonatkozásban általában azt a helyet jelentette, ahol az iratokhoz lajstromot készítettek. A regisztratúra szónak hasonlóan mint az irattárnak, hármas jelenése van. Egyaránt jelent intézményt, épületet, vagy helyiséget és irattári/1 évéltári anyagot is. 26
