Á. Varga László (szerk.): Az 1918-1919 előtti Erdélyre vonatkozó fondok és gyűjtemények jegyzékei - 17. Békés-, Bihar-, Csanád-, Szatmár vármegyék, Kővár-vidék levéltárai és egyéb magyarországi levéltárak fondjai. Repertórium (Budapest - Bukarest, 2017)
MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára
1. (1797) 1817-1841. 2. 1842-1846. 3. 1847-1848. Fondszám , Rsz. Fond/gyűjtemény, állag megnevezése, tartalma, nyelve Évkor Ifm Állag 504. SZATMÁR VÁRMEGYE MÁSODALISPÁNJÁNAK IRATAI 1817-1847 0,12 A 18. század végére alakult ki az első alispánt helyettesítő, segítő másodalispán tisztsége. Szerepe a törvényszéki munkában volt jelentős, ő lett a vármegyei bűnügyi törvényszék elnöke. Az iratok a megyei jogszolgáltatás tárgykörében keletkezett beadványok, kérelmek. A fondban csak az iratok egyenkénti átnézésével lehetséges a kutatás. 505. SZATMÁR VÁRMEGYE ÁRVASZÉKÉNEK IRATAI (1800) 0,12 1821-1849 Az árvák ügyeivel, vagyonuk kezelésével először a megyei közgyűlés által létrehozott árva választmány, majd az árvaszék foglalkozott. Az iratanyagban árvák járásonkénti összeírása, költségeikről készített számadások, jelentések találhatók. Az 1830-as, 40-es évekből maradtak fenn a megyei árvaszék jegyzőkönyveinek és az árvagyám iratainak töredékei. Segédlet hiányában az iratokban való kutatás csak egyenkénti átnézéssel lehetséges. 506. SZATMÁR VÁRMEGYE ADÓSZEDŐJÉNEK IRATAI 1660-1849 0,51 A megyékre kiszabott hadiadót a vármegye osztotta fel járások, azok pedig községek szerint. Az adó beszedésében fokozatosan nőtt a megyék szerepe, 1715-től főadószedőket választottak, akik évente hivatalos számadásra voltak kötelezve, sőt a megye által kivetett háziadót is kezelték. A szatmári összeírások nemcsak közrendü adózókról készültek, hanem nemesekről is. A fondban való kutatás részletes iratjegyzék alapján történhet. Adóösszeírások 1. 1660-1711. 2. 1728-1765. 3-4. 1768-1843. 5. Dikális összeírás összesítője (Summarium conscriptionis dicalis): nagykárolyi-, krasznaközi-, nagybányai-, nyíri-, szatmári járás 1727-1728. 269
