Á. Varga László (szerk.): Az 1918-1919 előtti Erdélyre vonatkozó fondok és gyűjtemények jegyzékei - 17. Békés-, Bihar-, Csanád-, Szatmár vármegyék, Kővár-vidék levéltárai és egyéb magyarországi levéltárak fondjai. Repertórium (Budapest - Bukarest, 2017)
MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára
IV. MEGYEI TÖRVÉNYHATÓSÁGOK ÉS TÖRVÉNY- HATÓSÁGI JOGÚ VÁROSOK A. Feudális kor Fondszám , Rsz. Fond/gyűjtemény, állag megnevezése, tartalma, nyelve Évkor Ifm Állag 501. SZATMÁR VÁRMEGYE NEMESI KÖZGYŰLÉSÉNEK 1451-1841 18,66 IRATAI (1851) A nemesi vármegye közjogi normákhoz igazodó tevékenységének színtere a közgyűlés volt, amely a főispán kivételével megválasztotta, ellenőrizte és beszámoltatta a megyei tisztviselőket. Élt rendeletalkotó jogával, kézben tartotta a vármegyei gazdálkodást, az adókivetést és behajtást. Az országgyűlésre követeket küldött, meghatározott ügyek intézésére bizottságokat állított fel. A nemesi vármegye működésére vonatkozó rendszeres iratanyag Szatmár megyében a 16. század végétől maradt meg, amikor ez az intézmény a területi közigazgatás és jogszolgáltatás feladatát is ellátta. A kezdetben hangsúlyos jogalkalmazás helyett fokozatosan kapott egyre nagyobb teret a közigazgatási funkció, a megyét érintő ügyek intézése. Szatmár vármegye közgyűlésének iratanyagát kezdetben egységesen kezelték. A 18. század végi levéltárrendezéskor történt meg a közigazgatási és a törvényszéki iratok szétválasztása, állagokra tagolása. A jegyzőkönyvek és az iratok nyelve a kezdetektől vegyes: latin és magyar, a 18. század 30-as éveitől 1786-ig leginkább latin, ezután nagyrészt magyar. A 20. század viszontagságai, a II. világháborús menekítés során Szatmár vármegye iratanyaga szétszóródott; ma részben Kolozsváron, részben Nyíregyházán és kis részben Szatmárnémetiben őrzik. A Nyíregyházára került levéltár-rész tartalmazza a közgyűlési jegyzőkönyvek, az országgyűlési és nemességi iratok zömét, a közgyűlés ügyiratai azonban szinte tejesen Kolozsvárra kerültek. Ez a körülmény az iratok eredeti rendjének helyreállítását és a használatát is megnehezíti. a.) Közgyűlési jegyzőkönyvek 1593-1848 9,70 Szatmár vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei 1593. május 24-én kezdődnek és 1848. március 29-éig tartanak. A jegyzőkönyvek magukba foglalják a közgyűlések, rész- vagy kisgyűlések és a törvényszékek üléseinek anyagát. Az 1848. évi jegyzőkönyvek tartalmazzák a március 20-án megalakult Szatmár vármegyei képviseleti választmány jegyzőkönyveit is június 20-ig. A jegyzőkönyvek sorából hiányoznak a következő évek kötetei: 1617-1628, 1657, 1731, 1734, 1751-1753. A gyűlések helyszíne évszázadokig változó volt, általában a nagyszámú nemes által lakott szamosközi járás valamelyik települése adott neki otthont. Az 1780-as évektől a vármegye székhelye Nagykároly, s ott tartották a megyegyűléseket. 261
