Á. Varga László (szerk.): Az 1918-1919 előtti Erdélyre vonatkozó fondok és gyűjtemények jegyzékei - 17. Békés-, Bihar-, Csanád-, Szatmár vármegyék, Kővár-vidék levéltárai és egyéb magyarországi levéltárak fondjai. Repertórium (Budapest - Bukarest, 2017)
MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára
BEVEZETŐ A Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára1 A mai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 1950-ben jött létre, magába foglalva a történeti Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ung és Ugocsa vármegyék kisebb-nagyobb területeit. A megalakulást követően az új megyeközpont Nyíregyháza lett és Szabolcs vármegye levéltára mellett a megyeházán kaptak helyet a csonka vármegyék országhatáron belül maradt iratai is. A Vásárosnaményban működött Bereg Vármegye Törvényhatósági Bizottságának 1920-1922 közötti, illetve alispánjának 1922. évi irattöredékén,1 2 valamint a közigazgatási kormánybiztosnak és a vármegye számvevőségének 1944-1945. évi töredékes dokumentumain3 kívül a vá- sárosnaményi főszolgabíró iratai közé keveredve jutott a levéltárba Ugocsa vármegye Tiszáninneni járása szolgabírájának 1913. évi irattöredéke.4 Eddig ismeretlen körülmények között lett a levéltár része az ugocsai főispán 1919-1920. évi irataiból egy, valamint az alispán 1910-1919. évi irataiból két doboznyi anyag, benne az 1919-ben ideiglenesen román közigazgatás alatt álló, Nagyszőlősön székelő román prefektus irattöredékeivel.5 Az Ung vármegyei főispán 1920. évi egy doboznyi, az alispán 1920-1923. évi másfél méternyi, valamint a központi választmány 1920-1923. évi egy doboznyi anyaga talán a fegyverszünet után 1923-ig Záhonyban működött törvényhatósági bizottság megmaradt dokumentumaival kerülhetett Nyíregyházára. Szatmár vármegye levéltárának 1944-ben Szatmárnémetiből Zajtára menekített, majd az új alispáni székhelyre, Mátészalkára szállított részét az újonnan alakult Szabolcs-Szatmár megye levéltárának vezetőjévé kinevezett Kiss Ernő hozta Nyíregyházára, aki korábban szatmárnémeti, majd Szatmár vármegyei levéltárosként is szívén viselte az 1920-as évektől hányattatottá vált iratok sorsát. A szatmári levéltár része volt Kővárvidéke levéltárának töredéke is. A határon túl maradt iratok közül 1950-ben államközi egyezmény alapján visszakerült még néhány fondtöredék,6 de nem volt az átadottak között magyar községet érintő anyakönyv és nem esett szó a Kolozsváron lévő feudális kori iratokról. A hiányzókról úgy tudták, hogy egy részük elpusztult,7 míg „ egyes iratokat a vármegye vezetősége részben megsemmisített, részben magával vitt. ”8 Az 1950-ben állami kezelésbe került Szabolcs-Szatmár Megyei Közlevéltár 1952-től Nyíregyházi Állami Levéltár (NYÁL), majd Szabolcs-Szatmár Megyei Állami Levéltár néven működő intézmény ezzel, a megyeháza néhány földszinti helyiségébe és pincéjébe bezsúfolt gyűjteménnyel kezdte meg a működését. A rendházak, Nyíregyháza város, a családi hagyatékok és a gazdálkodó szervek anyagának átvétele után még zsúfoltabbá váltak a raktárak, ezért selejtezni kellett. E munka során találtak még „másfél mázsányi román iratot.” Balogh István, a levéltár akkori igazgatója 1964-ben javaslatot tett a Művelődési Minisztérium Le1 A levéltár történetéről az alábbi ismertetők jelentek meg: A levéltár. Szerk.: Gyarmathy Zsigmond. Nyíregyháza, 1981.; Gyarmathy Zsigmondi Szabolcs-Szatmár megyei Levéltár. In: Balázs Péter: Magyarország levéltárai. Bp., 1983. 191-198.; Nagy Ferenc: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Levéltára. In: Magyarország levéltárai. Szerk.: Blazovich László-Müller Veronika. Bp.-Szeged, 1996. 73-75. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár. Összeáll.: Balogh István-Kujbusné Mécséi Eva-Nagy Ferenc. Nyíregyháza, 1999.; A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár és Szakkönyvtára. Szerk.: Kujbusné Mécséi Éva. Nyíregyháza, 2011. 2 Az 1923: XXXV. te. létrehozta Vásárosnamény székhellyel a vásárosnaményi járást, a volt beregi községeket pedig Szatmár-Bereg k.e.e. vármegyéhez csatolták. Talán Vásárosnaményban maradt ez az irat, vagy Mátészalkán lehetett, hiszen 1922 végén beiktatták beregi föispáni tisztségébe a szatmári főispánt. 3 Gyarmathy Zsigmond fondismertetője alapján. A történeti Bereg vármegye levéltárát a Kárpátaljai Állami Levéltár őrzi, az anyag Beregszászban és Ungváron kutatható. 4 Gyarmathy Zsigmond fondismertetője alapján. 5 Az ideiglenes közigazgatás megszűntével 1923-ban a Tisza balparti községek Szatmár-Bereg-Ugocsa k.e.e. vármegyék név alatt Szatmár megye fehérgyarmati járásába olvadtak be. L. Balogh István fondismertetőjét. 6 Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára (a továbbiakban: MNL SzSzBML), VIII. 721. 122/1950.; Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL), XIX-J-33-b-sz. nkl/1950. 04961/KÜM 7 Az 1951. február 26-i jelentés szerint a fehérgyarmati járás anyakönyveiről feltételezték, hogy a bombatámadás során pusztulhattak el. VIII. 721. 74/1951. 8 MNL OL, XIX-I-18-a. 1610-M-23/1950. 245
