Á. Varga László (szerk.): Az 1918-1919 előtti Erdélyre vonatkozó fondok és gyűjtemények jegyzékei - 17. Békés-, Bihar-, Csanád-, Szatmár vármegyék, Kővár-vidék levéltárai és egyéb magyarországi levéltárak fondjai. Repertórium (Budapest - Bukarest, 2017)
MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára
Fond/gyűjtemény, állag megnevezése, tartalma, nyelve Évkör Ifin Fond- szám , Rsz. Állag A bélyegzők ugyan jellegüknél fogva nem elsődlegesen tartoznak a levéltár profiljába, viszont az irántuk érdeklődő kutatóknak könnyen hozzáférhető forrást jelentenek. Segítenek ebben a nyomatok és a róluk készült jegyzékek. A bihari vonatkozású bélyegzők között meg kell említeni többek között Bihar vármegye alispánjának, főispánjának, Közigazgatási és Törvényhatósági Bizottságának bélyegzőit. A fondban való kutatást a pecsétnyomatok jegyékei és a pecsétnyomók és bélyegzők számmutatói segítik. 1-4. Fém és gumibélyegzők. 31. BIZTONSÁGI ÉS MÁS INTÉZMÉNYEK ANYAGÁRÓL 14-20. sz. KÉSZÜLT MIKROFILMEK GYŰJTEMÉNYE f.) Helytörténeti források 1839-1919 (-1947) Az állag a Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal és az Országos Magyar Gazdasági Egyesület által kiadott népszámlálási adatok mellett Fényes Elek és Baross Károly két helytörténeti értékkel is rendelkező összefoglalóját tartalmazza. A népszámlálások adatai alapján pedig képet kapunk az ország földbirtok-viszonyaira, valamint Hajdú és Bihar vármegye községeinek vallási, nemzetiségi, nem és életkor szerinti megoszlásáról. L. Fényes Elek: Magyar Országnak s a hozzá kapcsolt Tartományoknak mostani állapotja statisztikai és geographiai tekintetben. Pest. 1839., valamint Baross Károly: Magyarország földbirtokosai - az ösz- szes 100 holdnál többet bíró birtokosok névsora. Bp. 1893. továbbá Bihar vármegye, a Hajdúkerület, Hajdú vármegye és Debrecen városa 1900., 1930. és 1941. évi népszámlálásokkal kapcsolatos forrásait. i.) Porták összeírása (Conscriptiones portarum) - Bihar és idegen vár- 1543-1705 megyék A 16-17. század között a népesség története szempontjából a legfontosabb források a portális összeírások voltak. Korszakunkban portánként átlagosan három-három családdal, egy családban pedig hat fővel számolunk. A családfők számát az előbb említett hatos szorzóval szorozva kapjuk meg egy-egy település körülbelüli lélekszámát. 1 1. Porták összeírása (Conscriptiones portarum): Bihar 15521696. 6. Porták összeírása (Conscriptiones portarum): Bihar 1553. 7. Hátralékosok összeírása: (Regestum restandarum). Krassó 1571/75. 8. Porták összeírása (Conscriptiones portarum): Kraszna 1549. 138747 felv. 1320 felv. 2397 felv. 230
