Á. Varga László (szerk.): Az 1918-1919 előtti Erdélyre vonatkozó fondok és gyűjtemények jegyzékei - 17. Békés-, Bihar-, Csanád-, Szatmár vármegyék, Kővár-vidék levéltárai és egyéb magyarországi levéltárak fondjai. Repertórium (Budapest - Bukarest, 2017)
MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára
XIII. CSALADOK Fond- szám , Állag 53. Rsz. Fond/gyűjtemény, állag megnevezése, tartalma, nyelve Évkör Ifm A HG. ESZTERHÁZY CSALÁD DERECSKÉI URADALMÁ- 1691-1859 0,80 HOZ TARTOZÓ KÖZSÉGEK DOMINÁLIS BÍRÓJÁNAK IRATAI Eszterházy Pál nádor 1702-ben 100 ezer forint elmaradt fizetése fejében zálogbirtokként 15 Bihar megyei helységet és egy pusztává vált falut kapott az Udvari Kamarától. Később újabb falvakra nyert adományt, ténylegesen azonban azok egy részét nem vehette birtokba. Az uradalom vezetői már 1720-tól arra törekedtek, hogy a zálogbirtokként bírt falvakra az uralkodótól adománylevelet kapjanak, amire 1745-ben került sor. Az uradalmi (dominális) bíró a földesúr legmagasabb rangú tisztviselője volt, akit gyakran a derecskeiek közül választották, vagy éppen a derecskéi bíró töltötte be ezt a tisztséget is. Ő hívta össze dominális gyűlésre az uradalomhoz tartozó községek elöljáróit, ahol gyakran csak az adott ügyben érdekelt falvak elöljárói, vagy az uradalmi központhoz közel fekvő helységek kiküldöttjei jelentek meg. Ezeken a gyűléseken vitatták meg a földesúri rendeleteket, döntöttek a folyamodványokról, itt készítették el a vármegyéhez írt beadványokat, fizették be a községek között felosztott költség-hozzájárulást. A dominális bíró hajtotta végre az uradalmi gyűlések határozatait, szólította fel a községek bíráit a taksa befizetésére, s ő vetette ki a földesúmak adandó ajándékok összegét. Az uradalmi bíró iratanyaga nagyon hiányosan maradt fenn. Jellegét tekintve az iratok részben az uradalmi bíró tevékenysége során keletkeztek: a dominális bíró és jegyző községekkel, ügyvédekkel, s pereik támogatóival való levelezését tartalmazza, másrészt tárgyuk, tartalmuk folytán csatolhatok ide, bár esetleg más szervnél, pl. a pertöredékek a bíróságoknál keletkeztek. Az iratokat először 1825-ben rendezték. Az iratanyag kutatása lapról-lapra történő átnézéssel lehetséges, mivel segédletek, nyilvántartások alig maradtak meg. 1. Uradalmi gyűlés jegyzőkönyvei 1789, 1831, 1832. Úrbéri szerződések 1775-1782. Uradalmi bírói és az uradalmi községek kezelésében lévő gáborjáni malom számadásai 1769-1793. Jelzeteit iratok kb. 1691-1840. 2. Ua. 3. Számjelzet nélküli iratok 1712-1857. 4. Az uradalmi községeknek a földesúr elleni kisebb pereit tartalmazó töredékek 1790-1859. Különféle perekre vonatkozó iratjegyzékek 1781, 1825, 1829. 5. Az uradalom községeinek a földesúr elleni pere 1846. 225
