Á. Varga László (szerk.): Az 1918-1919 előtti Erdélyre vonatkozó fondok és gyűjtemények jegyzékei - 17. Békés-, Bihar-, Csanád-, Szatmár vármegyék, Kővár-vidék levéltárai és egyéb magyarországi levéltárak fondjai. Repertórium (Budapest - Bukarest, 2017)
MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára
Fondszám , Rsz. Fond/gyűjtemény, állag megnevezése, tartalma, nyelve Évkör Ifm Állag 1-15. Iratok 1862-1868. 16. Polgári iktatókönyv 1861. 17-110. Polgári peres iratok 1861-1869. 111. Bihar vármegye polgári pereinek mutatója 1855-1858, 1866. Az 1859-1865. közötti perek mutatója egybekötve a IV. A. 6/d. állag 249. kötetével. L. ott. 112. Bihar vármegye polgári pereinek mutatója (1841) 1861— 1869. VI. kötet. 258. BIHAR VÁRMEGYE FENYÍTŐ TÖRVÉNYSZÉKÉNEK 1861-1867 1,32 IRATAI Az ideiglenes törvénykezési szabályok alapján 1861-ben a vármegyei fenyítő törvényszéket is visszaállították. Tagjait a vármegyei közgyűlésen választották meg, elnöke a harmad alispán volt. Az 1871: XXXI. te., alapján a vármegyei fenyítő törvényszék is megszűnt. A fond iratait az 1908. évi selejtezés során új számozással látták el. A sorszámok 1861—1867. között folyamatosan haladtak, de sokszor eltértek az időrendtől. A fond iratai hiányosan maradtak meg. Segédlet hiányában a fond kutatása az iratok egyenkénti átnézésével lehetséges. 1—11. Törvényszéki iratok 1861-1867 260. GOROVE ANTAL CS. KIR. KÖZJEGYZŐ (NAGYVÁRAD) 1859-1860 0,03 IRATAI A neoabszolutizmus időszakában az egyházak hiteleshelyi funkcióit vissza kívánták szorítani, ami átmenetileg sikerült is. Az 1855-ben Ausztriában szabályozott közjegyzői intézményt 1858-ban módosított formában Magyarországra is kiterjesztették és ettől kezdve nálunk is megnőtt a császári királyi közjegyzők szerepe. Az egyes császári királyi törvényszékek területére kinevezett közjegyzők a vármegyei önkormányzati igazságszolgáltatás visszaállításáig működtek. Az 1861-ben kiadott ideiglenes törvénykezési szabályok ugyanis visszaállították a régi hiteleshelyeket és a közjegyzői feladatok ellátása újból az egyház hatáskörébe került. Az iratok viszont nem kerültek át a hiteleshelyekhez, hanem a megyei törvényszékek őrizetében maradtak. A kiegyezést követően szűnt meg véglegesen a hiteleshelyek közhiteles tevékenysége, miután a közjegyzői intézményről megalkották az 1874: XXXV. tc-t. Ez tette lehetővé, hogy a törvényszékek területén működő közjegyzők minden hitelesítéssel együttjáró feladatot ellássanak. Az egykori irattári rendszerben a közjegyzői iratok nyilvántartása iktatószám alapján történt. Gorove Antal iratainak iktatása 1859-ben kezdődött, és megszakítás nélkül folytatódott megbízásának visszavonásáig. Az iratok az 1859-ben megkezdett és 1860-ban is folyamatosan vezetett számsorrendben találhatók. 200
