Á. Varga László (szerk.): Az 1918-1919 előtti Erdélyre vonatkozó fondok és gyűjtemények jegyzékei - 17. Békés-, Bihar-, Csanád-, Szatmár vármegyék, Kővár-vidék levéltárai és egyéb magyarországi levéltárak fondjai. Repertórium (Budapest - Bukarest, 2017)
MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára
Fondszám , Rsz. Fond/gyüjtemény, állag megnevezése, tartalma, nyelve Évkor Ifm Állag 15. Ua. 1870:376. sz„ 1871. III. 43. Hídügyek 1867-1870. 16. Ua. 1871. III. 44. Vasúti ügyek 1867-1871. III. 5. Közmunkaügyek 1867-1871. III. 6. Posta ügyei 1867-1871. IV. 1. Vallásfelekezetekkel tartott kapcsolatok ügyei 1867— 1871. IV. 2. Egyházi adó, párbér és egyéb szolgáltatások ügyei 1867-1871. IV. 4. Iskolaügyek, óvodaügyek 1867-1869. 17. Ua. 1870-1871. IV. 5. Népművelés és tudomány 1869-1871. V. 11. Állami egészségügyi szolgálat 1867-1868. V. 12. Önkormányzati egészségügy 1867-1868. V. 13. Gyógyforrások, gyógyfürdők ügyei 1871. V. 14. Gyógyszertárak engedélye és ellenőrzése 1867— 1871. V. 2. Szegényellátás, gondozás 1867-1871. 18. VI. 1. Sorozás, katonaállítás, általános katonai iratok 18671871. VI. 2. Hadigondozás általános iratai 1867-1871. VI. 3. Tisztképzés iratai 1867-1869. VII. Gyámügyek 1867-1871. VIII. 1. Statisztika, népszámlálási iratok 1869-1871. 257. BIHAR VÁRMEGYE POLGÁRI TÖRVÉNYSZÉKÉNEK (1841-) 13,33 IRATAI 1861-1869 1861-ben és 1867-ben annak ellenére is visszaállították az önkényuralom alatt megszüntetett vármegyei törvényszéket, hogy az számos feudális vonást mutatott. Többek között a közigazgatás és a bírói szervezet nem vált el teljesen egymástól: a vármegyei törvényszékek elnökei az alispán és helyettesei voltak, a bírákat pedig a vármegyei közgyűlés választotta meg. A Bihar vármegyei törvényszékek szervezetét a kiegyezés után az 1867. május 1-i bizottmányi közgyűlés állapította meg: polgári, telekkönyvi, árva és számvevő, valamint bűnfenyítő törvényszéket alakítottak ki, és emellett működött az alispáni bíróság is. A polgári törvényszék elnöke az alispán volt. Az alispáni bíróságot az 1868: LIV. te., szüntette meg, a vármegyei törvényszéket pedig az 1871: XXXI. te. Az utóbbi te. alapján alakultak meg az állami bíróságok. A polgári törvényszéki iratok két sorozatának irattári rendszere különböző. Az első sorozat iratait - 1862-1868. között - évenként újra kezdődő irattári számok rendjében helyezték el. A polgári perek másik, 1861-1869 közötti sorozatánál (17-110. rsz.) folyamatos volt a perek számozása. Kutatás a fond ban: Az első sorozatnál az iratokat egyenként kell átvizsgálni. A második sorozat a mutatók alapján kutatható. 199