Á. Varga László (szerk.): Az 1918-1919 előtti Erdélyre vonatkozó fondok és gyűjtemények jegyzékei - 17. Békés-, Bihar-, Csanád-, Szatmár vármegyék, Kővár-vidék levéltárai és egyéb magyarországi levéltárak fondjai. Repertórium (Budapest - Bukarest, 2017)
MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára
Fondszám , Rsz. Fond/gyűjtemény, állag megnevezése, tartalma, nyelve Évkor Ifm Állag 250. BIHAR VÁRMEGYE FŐISPÁNJÁNAK IRATAI 1861 0,04 1867-1868 Az Októberi diploma kibocsátása után a vármegye élére ismét főispánt neveztek ki a kormány megbízottjaként. Hatáskörébe tartozott a vármegyei tisztviselőválasztások előkészítése is. A kiegyezés után új főispánt neveztek ki a vármegye élére, elsődlegesen szintén politikai, szervezési feladatokkal. A főispán az önkormányzat tevékenységét csak ellenőrizte, mivel a közigazgatást a megyei bizottmány irányította. A főispán iratai hiányosan maradtak meg. Az 1867-1868-as évekből is csak a tisztviselői állásokra benyújtott pályázatokból állnak a töredékes iratok. Az 1974. évi ellenőrző rendezés során az 1861. évi töredékes főispáni iratanyagot is a fondhoz csatolták, s így az alkotmányos korszak főispáni iratai együtt találhatók. A kutatás az iratok egyenkénti átnézésével lehetséges. 1. Iratok 1861, 1867, 1868. 251. BIHAR VÁRMEGYE FŐISPÁNI HELYTARTÓJÁNAK 1861-1866 0,96 IRATAI 1861 után csak Bihar vármegye egységét állították vissza, az önkormányzatát viszont nem. A vármegye élére előbb miniszteri biztost, majd főispáni helytartót neveztek ki, aki a szintén visszaállított Helytartótanácstól kapta a rendeleteket. Ő irányította a megyei közigazgatást, ő nevezte ki a vármegye tisztviselőit, tehát az egész vármegye tisztikarát. Ebből következik, hogy mindannyian a főispán rendeletéit hajtották végre. Az 1865. augusztus 26-i kancellári rendelet szerint a vármegyék élére ugyan főispánt neveztek ki, de ő továbbra is csak a császári kormány megbízottja volt, s nem egy alkotmányos magyar konnányé. így az 1865 után keletkezett iratok is szervesen kapcsolódnak a főispáni helytartó irataihoz, amelyeket egyébként egykoron is együtt kezeltek. 1861-1866 között a megyei közigazgatás iratai e fondban találhatók. Az iratok rendszere hátracsatoló alapszámos, vagyis az első iktatószámhoz kapcsolták az ügyek későbbi iratait. Néhány ügynél még az alkotmányos időszak néhány iratát is ide csatolták utóiratként. A kutatás a fondban az iratok egyenkénti átnézésével lehetséges a segédkönyvek hiánya miatt. 1-8. Iratok 1861-1866. 252. BIHAR VÁRMEGYE BIZOTTMÁNYÁNAK IRATAI 1860-1861 0,20 A második megyei bizottmány Bihar megyében 1860. december 12- től 1861. november 6-ig működött, amikor is a kormány feloszlatta az önkormányzati testületet. Tagjai az 1848-ban megválasztott küldöttek voltak, csak a megüresedett helyeket töltötték be új választásokkal. A bizottmányi közgyűlés hatásköre hasonló volt a 48-as első megyebizottmányéhoz, vagyis minden ügyben a bizottmány határozata döntött. 193
