Á. Varga László (szerk.): Az 1918-1919 előtti Erdélyre vonatkozó fondok és gyűjtemények jegyzékei - 17. Békés-, Bihar-, Csanád-, Szatmár vármegyék, Kővár-vidék levéltárai és egyéb magyarországi levéltárak fondjai. Repertórium (Budapest - Bukarest, 2017)

MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára

3. Iktatókönyv (Einreichungsprotokoll) 1859.

4. Ua. 1860.

5-7. Mutató (Register) 1857-1860

8. Lajstromkönyv a bűnügyekről 1854.

9. Nyilvántartókönyv (Evidenzhaltungsprotokoll) 1855.

10. Nyilvántartási tábla 1860.

11-13. Feljegyzések (Notizenblätter) 1858-1860.

Fondszám , Rsz. Fond/gyűjtemény, állag megnevezése, tartalma, nyelve Évkor Ifm

Állag

160. NAGYVÁRADI CS. KIR. ÁLLAMÜGYÉSZSÉG IRATAI 1855 0,12

Az abszolutizmuskori államügyészség kiépítése az 1849. december 28-i császári rendelet alapján történt Dél-Bihar megyében is. A kezdeti évek ideiglenes jellegű szervezete 1854. október 28-ig állt fenn, akkor a bíróságok átszervezéséhez hasonlóan a végleges ügyészi szervezet is megalakult. A cs. kir. államügyészség 1861 tavaszáig működött.

A fond iratai csak 1855-ből maradtak meg az 1854. augusztus 3-i igazságügyi minisztériumi rendelet szerinti tárgyi irattári rendszerben.

Az iratok kutatása egyenkénti átnézéssel lehetséges.

1. III. Büntető ügyek 1855.

161. SZÉKELYHÍDI CS. KIR. ÁLLAMÜGYÉSZSÉG IRATAI 1852-1853 0,08

Az I. osztályú járásbíróság mellett az államügyészi teendőket a helyettes államügyészi rangban levő tisztviselő látta el 1850-től. A járásbíróságok melletti ügyészséget 1854-ben szüntették meg.

A fond anyaga csak néhány segédkönyvet és a vádlottak lajstromkönyvét tartalmazza.

1. Iktatókönyv 1852-1853.

2. Mutatókönyv 1852-1853.

3. Lajstromkönyv 1852-1853.

162. DEBRECENI ÉS NAGYVÁRADI ÚRBÉRI TÖRVÉNYSZÉ- (1544) 7,39

KEK IRATAINAK GYŰJTEMÉNYE 1729-1910

Az úrbéri törvényszékek létesítéséről 1853. március 2-án nyílt parancs rendelkezett, de működésüket csak 1856. január 30-án kezdték meg. A szervezésben nem igazodtak a közigazgatási beosztásokhoz, mert nagyobb megyéknél több törvényszék is tevékenykedhetett. A másodfokú eljárásra közigazgatási kerületenként úrbéri főtörvényszékeket szerveztek. Az úrbéri törvényszéken tárgyalták az úrbéri szabályozással, legelő elkülönítéssel, erdőhasználati és irtásfoldek használatával kapcsolatos pereket. A perekhez általában csatoltak minden fellelhető, korábban keletkezett úrbéri tárgyú iratot. Az úrbéri törvényszékek 1861-ig álltak fenn.

191