Á. Varga László (szerk.): Az 1918-1919 előtti Erdélyre vonatkozó fondok és gyűjtemények jegyzékei - 17. Békés-, Bihar-, Csanád-, Szatmár vármegyék, Kővár-vidék levéltárai és egyéb magyarországi levéltárak fondjai. Repertórium (Budapest - Bukarest, 2017)
MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára
A szóbeli pereknek hozzávetőleg 30%-a írásos mellékleteket tartalmaz. Ezeket a levéltárban elválasztották a jegyzőkönyvektől és önállóan helyezték el a törvényszéki polgári, vagy büntető perek anyagában. A jegyzőkönyvek tárgyalásainak alperesek és felperesek szerint készített mutatója már a levéltárban készült, amelynek segítségével lehet kutatni. 1. Szóbeli perek jegyzőkönyve (Proatocollum causarum verbalium) 1836-1842. 2. Ua. 1843-1848. 3. Szóbeli perek jegyzőkönyveinek mutatója 1836-1848. Fondszám , Rsz. Fond/gyüjtemény, állag megnevezése, tartalma, nyelve Évkor Ifin Állag 10. BIHAR VÁRMEGYE LEVÉLTÁRÁNAK IRATAI (1688) 0,06 1751-1848 Bihar vármegye levéltárának irattára, mint önálló fond, magának a levéltárnak, mint vármegyei hivatalnak az iratanyagát tartalmazza. Lényegében azokat az iratokat foglalja magába, amelyek a levéltár működése során, a levéltáros tevékenységével kapcsolatosan keletkeztek. A levéltár önállóan kezelt irattára csak akkor kezdett kifejlődni, amikor maga a levéltári intézmény folyamatosan elvált a vármegyei iratképzés mindennapi munkájától, azzal a folyamattal párhuzamosan, ahogyan a közigazgatás gyakorlati munkájához már nem feltétlenül szükséges iratokat külön őrzési helyen ún. archívumban tárolták. A levéltáros feladata azonban nem csupán az iratok rendezése, nyilvántartása, segédletekkel való ellátása volt, hanem különféle ügyekben a közgyűlés, az alispán és a vármegyei főjegyző részére információkat is nyújtania kellett. A levéltári hivatal ezen túlmenően magánszemélyek, főként nemesi családok részére tájékoztatást is adott nemességigazolási, származási kérdésekben. Az 1964-ben végrehajtott rendezés során a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár mesterséges irattári rendet alakított ki, s az iratokat három csoportba osztotta. 1. Évrendben kezelt levéltári iratok 1827-1848. 2. Vegyes, témák szerint kezelt levéltári iratok 1751-1848. 3. Dél Bihar Megye Levéltárában 1688. évtől kezdve 1849. év végéig található mindennemű mérnöki terveket tárgyaló, vagy bármi nemű mérnöki munkálatokra vonatkozó iratok leltára. (Ténylegesen 1848-ig). 11 11. VÁRMEGYEI TISZTVISELŐK ÉS ÜGYVÉDEK UTÁN 1783-1848 7,15 MARADT IRATOK GYŰJTEMÉNYE (ACTA EMERITORUM MAGISTRATU ALIUM ET ADVOCATORUM) A fondban kezelt iratok a feudális kori vármegyei közigazgatásnak, s ezen kívül a büntetőperes eljárásnak is fontos forrásai. Tartalmilag azért fontosak, mert azokban a bűnüldözéstől kezdve a politikai állásfoglalásig a vármegye közéletét érintő ügyek nagyon változatos formában fordulnak elő. Gyakran az alispán, vagy a vármegyei főügyész - akit 173
