Á. Varga László (szerk.): Az 1918-1919 előtti Erdélyre vonatkozó fondok és gyűjtemények jegyzékei - 17. Békés-, Bihar-, Csanád-, Szatmár vármegyék, Kővár-vidék levéltárai és egyéb magyarországi levéltárak fondjai. Repertórium (Budapest - Bukarest, 2017)
MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára
IV. MEGYEI TORVENYHATOSAGOK, SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK ÉS TÖRVÉNYHATÓSÁGI JOGÚ VÁROSOK A. Feudális kor Fondszám , Rsz. Fond/gyűjtemény, állag megnevezése, tartalma, nyelve Évkor Állag 1 1. BIHAR VÁRMEGYE NEMESI KÖZGYŰLÉSÉNEK IRATAI 1622-1848 (-1871) A nemesi közgyűlés kialakulásának időpontja nem azonos magának a vármegyei szervezetnek a kifejlődésével. A vármegyei szervezet a 13. században mindenképpen kezdett körvonalazódni azáltal, hogy valamely terület nemesi lakossága elsősorban a bírósági ügyek intézésére négy szolgabírót választott, akik a főispán (comes) kormányzása mellett intézték az ügyeket. Mohács után - az idegenben tartózkodó Habsburg királyok uralma alatt - az önkormányzati fejlődés újabb lökést kapott. A közgyűlés egyre inkább rendszeressé kezdett válni, mellette pedig kialakult a vármegyei igazságszolgáltatás az ítélőszék, a törvényszék formájában. A vármegyei szerepben a közgyűlésnek egyre nagyobb feladat jutott, elé tartoztak a magán-, vagy jogi személyek ügyei, a községek, földbirtokosok, köznemesek, mezővárosi polgárok, egyházi szervek ügyei. A 18. század első felére mindenképpen kialakult az az álláspont, hogy a közgyűlésnek a hozzá érkezett beadványok megtárgyalása elsődleges feladata. A század második felétől kezdve a sorrend oly értelemben módosult, hogy a közgyűléseken először a főkormányszékek rendeletéit ismertették, majd azok megvitatása után foglalkoztak a magánszemélyek vagy közületek beadványaival. Ez a rendszer határozottan az állami hatóságok kívánságának érvényesülésére mutat, egyben igazolja, hogy a tárgyalások alkalmával valamilyen módszerességet igyekeztek érvényesíteni. A közgyűlések tárgysorozati pontjainak megfelelően a levéltári iratok rendjének kialakítása is különböző követelményekhez igazodott. Az egykorúak már a kezdetleges rendezések során teljesen önálló irategyüttest alakítottak ki magukból a jegyzőkönyvekből, amelyeknek fogalmazványait elkülönítve kezelték. Az ügycsoportok sokasága, és a gyakorlatban érvényesült bonyolultsága 1845-től az irattári rendszer megváltoztatását tette szükségessé. Ettől kezdve minden tárgyi csoportosítás megszűnt, és az iratokat újrakezdődő számokkal látták el. Az iratok nyelve hozzávetőleg 1830-ig latin volt, attól kezdve mindinkább magyar, és a jegyzőkönyvek is magyar nyelvű fogalmazványokat tartalmaztak. Persze egyes községek beadványai korábban is magyar nyelven készültek. a.) Közgyűlési jegyzőkönyvek (Protocolla) 1688-1848 (-1871) A közgyűlések több irányú hatáskörét mutatják a közgyűlési jegyzőkönyvek bejegyzései. A 17. század vége óta minden tárgyalási pontról, a napirendek menete szerint jegyzőkönyvi feljegyzést készítettek. Ifin 128,65 20,21 149
