Á. Varga László (szerk.): Az 1918-1919 előtti Erdélyre vonatkozó fondok és gyűjtemények jegyzékei - 17. Békés-, Bihar-, Csanád-, Szatmár vármegyék, Kővár-vidék levéltárai és egyéb magyarországi levéltárak fondjai. Repertórium (Budapest - Bukarest, 2017)

MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára

IV. MEGYEI TORVENYHATOSAGOK, SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK ÉS TÖRVÉNYHATÓSÁGI JOGÚ VÁROSOK A. Feudális kor Fond­szám , Rsz. Fond/gyűjtemény, állag megnevezése, tartalma, nyelve Évkor Állag 1 1. BIHAR VÁRMEGYE NEMESI KÖZGYŰLÉSÉNEK IRATAI 1622-1848 (-1871) A nemesi közgyűlés kialakulásának időpontja nem azonos magának a vármegyei szervezetnek a kifejlődésével. A vármegyei szervezet a 13. században mindenképpen kezdett körvonalazódni azáltal, hogy vala­mely terület nemesi lakossága elsősorban a bírósági ügyek intézésére négy szolgabírót választott, akik a főispán (comes) kormányzása mellett intézték az ügyeket. Mohács után - az idegenben tartózkodó Habsburg királyok uralma alatt - az önkormányzati fejlődés újabb lökést kapott. A közgyűlés egyre inkább rendszeressé kezdett válni, mellette pedig kialakult a vármegyei igazságszolgáltatás az ítélőszék, a törvényszék formájában. A vármegyei szerepben a közgyűlésnek egyre nagyobb feladat jutott, elé tartoztak a magán-, vagy jogi személyek ügyei, a községek, földbir­tokosok, köznemesek, mezővárosi polgárok, egyházi szervek ügyei. A 18. század első felére mindenképpen kialakult az az álláspont, hogy a közgyűlésnek a hozzá érkezett beadványok megtárgyalása elsődleges feladata. A század második felétől kezdve a sorrend oly értelemben módosult, hogy a közgyűléseken először a főkormányszékek rendeletéit ismertették, majd azok megvitatása után foglalkoztak a magánszemé­lyek vagy közületek beadványaival. Ez a rendszer határozottan az állami hatóságok kívánságának érvényesülésére mutat, egyben igazolja, hogy a tárgyalások alkalmával valamilyen módszerességet igyekeztek érvé­nyesíteni. A közgyűlések tárgysorozati pontjainak megfelelően a levéltári iratok rendjének kialakítása is különböző követelményekhez igazo­dott. Az egykorúak már a kezdetleges rendezések során teljesen önálló irategyüttest alakítottak ki magukból a jegyzőkönyvekből, amelyeknek fogalmazványait elkülönítve kezelték. Az ügycsoportok sokasága, és a gyakorlatban érvényesült bonyo­lultsága 1845-től az irattári rendszer megváltoztatását tette szükségessé. Ettől kezdve minden tárgyi csoportosítás megszűnt, és az iratokat újra­kezdődő számokkal látták el. Az iratok nyelve hozzávetőleg 1830-ig latin volt, attól kezdve mind­inkább magyar, és a jegyzőkönyvek is magyar nyelvű fogalmazványo­kat tartalmaztak. Persze egyes községek beadványai korábban is magyar nyelven készültek. a.) Közgyűlési jegyzőkönyvek (Protocolla) 1688-1848 (-1871) A közgyűlések több irányú hatáskörét mutatják a közgyűlési jegyző­könyvek bejegyzései. A 17. század vége óta minden tárgyalási pont­ról, a napirendek menete szerint jegyzőkönyvi feljegyzést készítettek. Ifin 128,65 20,21 149

Next

/
Thumbnails
Contents