Á. Varga László (szerk.): Az 1918-1919 előtti Erdélyre vonatkozó fondok és gyűjtemények jegyzékei - 17. Békés-, Bihar-, Csanád-, Szatmár vármegyék, Kővár-vidék levéltárai és egyéb magyarországi levéltárak fondjai. Repertórium (Budapest - Bukarest, 2017)
MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára
AII. világháború alatt sem károsodott a levéltár, viszont a bombázások ellen védekezve különböző helyekre szállították az iratanyagot. Az anyakönyvi másodpéldányok és a városi segédkönyvek visszaszállítása és az összekeveredett iratok eredeti rendjének helyreállítása jelentős munkaerőt, raktárakat és anyagi forrásokat igényelt. A város azonban ezúttal is mostohán kezelte levéltárát. A rendezési munkálatokat megzavarta az a tanácsi határozat is, mely kötelezővé tette a levéltár számára, hogy a kevert iratanyagból 60-70 q iratot selejtezzenek ki a városi nyomda számára. Az 1948. évi levéltári iratselejtezés során további iratok semmisültek meg: az adóügyi iratok jelentős része és a városi rendőrkapitányság teljes fondja, viszont a levéltári rend helyreállítása terén jelentős eredmények születtek. 1950-ben az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete folytán megszűntek a városi levéltárak, s a történeti értékű iratanyag őrzésére létrehozták a közlevéltárak hálózatát. Debrecen város is határozatba foglalta a városi levéltár átadását a Levéltárak Országos Központjának." Debrecen város iratai közül - a már említett oklevelek mellett - nagyon fontosak a város birtokaira vonatkozó iratok, hiszen a cívisváros gazdagságának alapját a kiváltságlevelek és a birtokjogi szerződések vetették meg. Debrecen város tanácsának iratai is országosan kiemelkedő dokumentumai a magyar várostörténetnek. Az 1547-1848 között keletkezett városi jegyzőkönyvek a magyar városok közül a legteljesebb sorozatot alkotják. Debrecen város levéltárának jelentős dokumentumai az országgyűlési iratok, az 1707-től vezetett polgárkönyv, a népszámlálási iratok, az 1518-tól őrzött végrendeletek. A város számvevő hivatalának iratai betekintést nyújtanak Debrecen város pénzügyi életébe. Felbecsülhetetlen forrásértékű Debrecen város törvényszéki fondja, amely 1604-től 1848-ig őrzi a peres eljárások iratait. A tanácsülési jegyzőkönyvek mellett figyelemre méltó az 1850-1869 között keletkezett népszámlálási iratok együttese és a város törvénykezési iratanyaga 1848-1971-ből. Említést érdemelnek Debrecen város tanácsának (1872-1929), polgármesteri hivatalának (1872-1944), tiszti főügyészi hivatalának (1899-1957), tiszti főorvosának (1899-1950), számvevőségének (1860-1950) és rendőrkapitányának iratai (1885-1918). A Hajdúkerület, majd Hajdú Vármegye Levéltára A Hajdúkerület - Districtus Haidonicalis - a 17. század végén alakult, és érdekképviseleti és igazgatási funkciót látott el. Hatáskörébe tartozott Hajdúböszörmény, Hajdúvid, Hajdúdorog, Hajdúnánás, Görbeháza, Polgár, Újtikos és Tiszagyulaháza. A hajdúkerület levéltára 1605-től őriz okleveleket és jogbiztosító iratokat. A levéltár iratanyagából a közgyűlési jegyzőkönyvek (1694-1847), a közgyűlési iratok (1713-1848), valamint az 1707-1846 között keletkezett hajdúösszeírások kiemelkedő forrásértékűek. A kerületnek hosszú időn keresztül nem volt olyan helyisége, ahova iratanyagát biztonsággal elhelyezhette volna. Először a levéltárat 1688-ban említik: az iratokat ekkor a hajdúböszörményi székház egy kis szobájában tárolták. A hajdúság kiváltságait tartalmazó okleveleket viszont kettős zárú és titkos nyitású privilégiális ládában őrizték a később keletkezett iratokkal és jegyzőkönyvekkel együtt a káliói várban. Az egyéb iratok a kerület kapitányának és főjegyzőjének kezelésében állottak, mivel ezekre munkájuk végzése közben szükségük volt. 1776-ban viszont a Helytartótanács felhívására Hajdúböszörményben külön levéltári helyiséget épitettek és a következő években megkezdődött az iratok rendezése is. A kerület regisztrátort nevezett ki Csiszár András személyében. A levéltár végleges helyiségének kijelölésére azonban még jó ideig várni kellett, hiszen csak 1808-ban, a kerület átalakítását követően született meg a döntés, hogy a levéltárat a kerület házában kell elhelyezni. A szabadságharc alatt a kerületi levéltár sajnos károsodott, mivel az iratok egy részét selejtként a nagyváradi lőszergyár rendelkezésére bocsátották. A szabadságharc leverését követően a kerület önkormányzata az abszolutizmus berendezkedésének megfelelően alakult. A kerület városainak anyagát a helyszínen őrizték, róluk a városi közgyűlés rendelkezett. A rendezett tanácsú városok (Hajdúböszörmény, Hajdúnánás és Hajdúszoboszló) csak 1872-től fordítottak nagyobb figyelmet a régi iratanyagra, a községekké visszaminősített Hajdúhadház, Hajdúdorog és Vámospércs viszont elhanyagolta a levéltári anyag gondozását. 11 11 MNL HBML XXXII. 4/a. 3. 1950. december 20-ai, 234/1950. és 244/1950. sz. iratok. 133
