Á. Varga László (szerk.): Az 1918-1919 előtti Erdélyre vonatkozó fondok és gyűjtemények jegyzékei - 17. Békés-, Bihar-, Csanád-, Szatmár vármegyék, Kővár-vidék levéltárai és egyéb magyarországi levéltárak fondjai. Repertórium (Budapest - Bukarest, 2017)
MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára
BEVEZETÉS1 A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár három 1950 előtti törvényhatósági levéltár iratait őrzi: A régi Debreceni Városi Levéltárét, Bihar és Hajdú megye levéltáráét. Ez utóbbi 1876-ban vette át a Hajdúkerület Levéltára iratanyagát, amely aztán a Hajdúböszörményi Fióklevéltárba került. A Haj dú-Bihar Megyei Levéltár legrégibb irata egy 1294-es oklevél, amely káptalani másolatban maradt fenn. Az őrizetében levő legkorábbi eredeti oklevél birtokügyben keletkezett 1311-ben, melyet a váradi káptalan adott ki. A Hajdú Megyei Levéltár anyaga zömében a Hajdúkerület iratanyagaiból gyűlt össze a létrehozáskor, hiszen a megyerendezés során 1876-ban kialakított megye nagyrészt a hajdúvárosok területéből állt. Ettől az időponttól idekerült a megyei törvényhatóság iratanyaga, majd 1950 után természetesen a városok és községek önkormányzati iratai. A Debreceni Állami Levéltár, a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár jogelődje 1952-ben alakult meg, amikor a közoktatási miniszter 864-011/1952. K. M. utasításával a Hajdú-Bihar Megyei Közlevéltárat, valamint a Debrecen Városi Közlevéltárat egy levéltárrá egyesítette és a Magyar Országos Levéltárral együtt egységes hálózatba szervezte. Az állami levéltár hatásköre alapján a törvényhatósági iratok mellett gyűjtötte az állami, a városi, a községi, a közületi szervek, és a vállalatok régebbi iratait is. Az ötvenes évek közepéig terjedő korszakot mondhatjuk a levéltár „hősi korszakának”, melynek döntő eredményeként tartjuk számon a hatalmas méretű iratfelderítést, begyűjtést és rendezést. Az 1956-os forradalom eseményei nem okoztak kárt a levéltári anyagban. Az ötvenes évek második felében dinamikusan folytatódott a rendezési és segédletkészítési munka, az iratképző szervek ellenőrzése. Sőt Komoróczy György irányítása alatt a levéltár egyre nagyobb szerepet kapott a megye helytörténeti-tudományszervező tevékenységében is. 1968- ban 17 esztendős állami múlt után a levéltárak visszakerültek a megyékhez. Ezt követően a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár működési feltételei javultak ugyan, de az elhelyezési feltételek nem. Nem történt intézkedés sem új levéltár építésére, sem megfelelő épület kijelölésére, amelyet átalakítással alkalmassá lehetett volna tenni a levéltári feladatok ellátására. Hogy enyhítsenek a gondokon Hajdúböszörményben fióklevéltárat létesítettek, ahová 1980-ban visszakerültek a Hajdúkerület iratai.1 2 Később ide szállították az anyakönyveket, valamint Hajdúdorog, Görbeháza, Polgár és Tiszagyulaháza területén működött és működő szervek iratait is. Itt őrzik továbbá Hajdúböszörmény és Hajdúnánás városok iratait is. 1969- ben a levéltári törvény kimondta, hogy a levéltár tudományos, valamint fontos igazgatási és közművelődési feladatokat ellátó intézmény. Tehát megváltozott a levéltárak szerepe és sokkal nyitottabbá váltak az 50-es évekhez képest. 2012. január 1-jétől kezdve a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár - a többi önkormányzati fenntartású megyei levéltárhoz hasonlóan - újra állami fenntartásba került, majd ugyanezen év október 1-én létrejött a Magyar Nemzeti Levéltár. Ezáltal a megyei levéltár intézményi önállósága megszűnt, azonban a közfeladat-ellátás tartalmi elemei nem változtak. Debrecen város levéltára Debrecen Város Levéltárának alapját a 14-15. században kiadott kiváltságlevelek és birtokjogi szerződések vetették meg. Adataink szerint a városnak már a 15. században „kancelláriája” volt, azaz okleveleket állított ki.3 Kezdetben az ún. „nagy ládában” őrizték az iratokat, de a 16. századtól jelentősen megszaporodtak a városgazdálkodási iratok is: a jegyzőkönyvek mellett számadások, levelek, a város birtokára vonatkozó jelentések, beszámolók sorakoztak. Valószínű, hogy ezeket különösebb rendszer nélkül helyezték el. Az 16091 A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár történetére vonatkozó bevezető anyag Gazdag István tanulmánya alapján készült. In: A Hajdú- Bihar Megyei Levéltár Közleményei 21. Debrecen, 1985. 2 A Kulturális Minisztérium 1979. augusztus 14-én kelt 40.774/79. sz. levelében engedélyezte a fióklevéltár létesítését. 3 Csobán Endre: Debrecen sz. kir. város levéltára. (Levéltári Közlemények 1928.) 1. 131
