Á. Varga László (szerk.): Az 1918-1919 előtti Erdélyre vonatkozó fondok és gyűjtemények jegyzékei - 17. Békés-, Bihar-, Csanád-, Szatmár vármegyék, Kővár-vidék levéltárai és egyéb magyarországi levéltárak fondjai. Repertórium (Budapest - Bukarest, 2017)
MNL Csongrád Megyei Levéltára
Fondszám , R. sz. Fond/gyűjtemény, állag megnevezése, tartalma, nyelve Évkor Ifm Állag Tiszán tutajjal szállított faáruk értékesítése volt. A hivatal 1743-ban a magyar kamara illetékességébe került az 1741: XIV, te. alapján. 1790 után a szegedi hivatalt a pesti kerületbe osztották be, s a hajószállítási gazdasági hivatallal és a tutaj fa-szállítási hivatallal dolgozott együtt. A hivatal 1867-ben szűnt meg. A fond öt állagra tagolódik. Az iratok nyelve: latin, német. 182. AZ ÁLLAMI 10. SZ. FÖLDMÉRÉSI FELÜGYELÉSŐG IRATAI42 1851-1918 50,98 (1952) Az állami földmérés a II. József féle (1786/1789. közötti) első kataszteri földmérését követően a neoabszolutizmus idején indult újra. Az 1849. október 20-i császári pátens rendelte el a földadó- katasztert, azaz az országban meglévő minden birtokos felmérését, és ezen birtokoknak a földadó kivetés céljából való jövedelembecslését. A részletes felmérést Magyarországon az 1850-1853 között készített ideiglenes térképek elkészülte után, 1856-tól kezdődően végezték. 1920-ra az ország területének mintegy 80%-val készültek el. A mérések eredményeiről térképet, erről színes, ún. birtokvázlatokat, területszámítási jegyzőkönyveket, továbbá az egyes földrészletek kataszteri helyrajzi számait, azok birtokosainak nevét, területi adatokat és egyéb jellemzőket feltüntető földbirtokrészleti jegyzőkönyvet, végül kataszteri térképeket készítettek. A dualizmus időszakában a Pénzügyminisztérium XVI. Főosztálya az Állami Földmérés nevet kapta. A szerv élén a földmérési igazgató állt. A földmérési igazgatóság hatáskörébe az 1-24. számú földmérési felügyelőségek tartoztak. A 10. számú földmérési felügyelőség székhelye Szeged volt, és illetőségi köre Bács, Bodrog, Csanád, Csongrád, valamint Torontál vármegyékre terjedt ki. A fond anyagában az említett vármegyék községeire vonatkozó adatok találhatók. A fondot az egyes községekről készült színes birtokvázlatok sorozata zárja, mely sorozat az 1880-as években megalkotott és kemény táblákra ragasztott, zömmel színezett kataszteri térképekből áll. A c.) állagba (Egyéb helységek földmérési iratai) került az egykori Csanád vármegyéhez, ma a romániai Arad megyéhez tartozó három község, Nagylak, Sajtény és Tornya anyaga. c.) Egyéb helységek földmérési iratai 73-14. Nagylak 1880 után Bemérési (kézi)könyv 1909, 1911, 1913, 1918. Összeadási jegyzőkönyv 1914-1919. Birtokváltozások jegyzékei 1909-1919 (-1921) 1851-1918 17,64 (1951) 0,40 42 Az iratok a hódmezővásárhelyi fióklevéltárban találhatók. 114
