Á. Varga László (szerk.): Az 1918-1919 előtti Erdélyre vonatkozó fondok és gyűjtemények jegyzékei - 17. Békés-, Bihar-, Csanád-, Szatmár vármegyék, Kővár-vidék levéltárai és egyéb magyarországi levéltárak fondjai. Repertórium (Budapest - Bukarest, 2017)
MNL Csongrád Megyei Levéltára
Fondszám , R. sz. Fond/gyűjtemény, állag megnevezése, tartalma, nyelve Évkor Ifin Állag b. ) Kihágási iratok 1-3. Iratok 1891-1904. c. ) Anyakönyvi iratok37 1. Iratok 1896-1902. d. ) Arvaiigyi iratok 1. Iratok 1881-1886. 1891-1904 0,36 1896-1902 0,12 1881-1886 0,12 469. CSANÁD VÁRMEGYE ILLETVE CSANÁD-ARAD-TORONTÁL 1836-1919 3,31 K.E.E. VÁRMEGYÉK LEVÉLTÁRI HIVATALÁNAK IRATAI (-1949) A szabadságharc leverése után a levéltár továbbra is elhanyagolt állapotba volt. A levéltámok döntően az iratok különböző célból történő kikérésével foglalkozott. Miután Csanád vármegyét 1854-ben egyesítették Békés vármegyével a Csanád levéltári anyagot 1860-ig mint,, volt Csanád megyei levéltár ”-at említették. 1855-ben került Gyöngyösy János a levéltárba. A levéltár történetében Ő tette a legtöbbet az iratok védelmében. 1878-ban például részletes leltárát készített a levéltár anyagáról. 1880-ban a levéltár két szobából állt, amelyekben az iratok üvegezett és nyitott állványokon voltak elhelyezve. Az anyag egy része viszont a széképület padlásán volt összhordva. a. ) A Levéltár működésével kapcsolatos iratok 1-17. Iratok 1849-1919 (-1944). 18. Levéltárból kivett iratok jegyzőkönyve 1860-1870. 19. Levéltári tiszti jegyzőkönyv 1849-1851. 20. Levéltári napló 1852-1876. 21-36. Iktatókönyvek 1877-1918 (-1944). 37-52. Mutatókönyvek 1836-1919 (-1943). 53. Csanád vármegye levéltárának leltára 1878-1919 (-1944) b. ) Egyéb, a levéltárnok által kezelt iratok 1845—1919 0,40 (-1949) 2. Alapítványok 1874-1919 (-1937). 3. Marhalevelek és cselédkönyvek kezelésével kapcsolatos nyilvántartások 1845-1919. 1836-1919 2,91 (-1944) 37 Az állag meghatározó része pl. 1896-ból Nagylakra és Sajtényra vonatkozó egyházi kilépéseket bejelentő iratokat tartalmaz. 110
