Pál-Antal Sándor (szerk.): Az 1918-1919 előtti Erdélyre vonatkozó fondok és gyűjtemények jegyzékei - 12. Maros megye (Budapest - Bukarest, 2014)
Bevezetés - 2. A Maros Megyei Levéltár megalakulásától napjainkig
kedik. Ezek közül hárman doktori (PhD) fokozattal rendelkeznek, egy fő mestervizsgázott, egy fő pedig doktoranduszhallgató. A marosvásárhelyi levéltárnak az első időszakban nem volt saját székhelye, ezért több alkalommal is bérelt épületekben volt kénytelen kifejteni tevékenységét. Megalakulásakor a városi néptanács épületének (ma a megyefőnökség és a megyei tanács székhelye) földszintjén működött, az után - két rövid időtartamú székhelyváltoztatást követően - 1961-től 1978-ig, a saját székhely megépítéséig, a Kogálniceanu utca 14 szám alatt lévő, államosított házban székelt. Új épületébe 1978 nyarán költözött, amelyet ünnepélyesen csak ugyanazon év december 8-án avattak fel. Az új, háromszintes székhely a marosvásárhelyi Krizantém (Crizantemelor) utca 8. szám alatt található, és megfelelő tárolási berendezéssel ellátott, 6500 ifm-nyi anyagot befogadni képes raktárhelyiségekkel rendelkezik. Az Állami Levéltár 1952-ben létrehozott marosvásárhelyi egysége, egy-két kisebb termen kívül 1961-ig gyakorlatilag nem rendelkezett raktárhelyiségekkel. A Kogálniceanu utca 14. sz. alatti székhelyen több lakó kiköltöztetése révén a befogadóképesség fokozatosan kibővült, a levéltári állomány pedig annak függvényében gyarapodott. Néhány év után azonban ez az épület is szűknek bizonyult, mivel az 1200-1300 ifm-nyi befogadóképességű és a higiéniai követelményeknek csak részben megfelelő raktárai megteltek. A tárolási gondokat hosszabb időre megoldó új székhelyen lehetővé vált a levéltári anyag megfelelő körülmények között való őrzése, konzerválása és segédletekkel való ellátása, valamint a kutatás számára szükséges feltételek biztosítása. A beköltözéskor - 1978 nyarán - az intézmény 1200 ifm-nyi levéltári anyaggal rendelkezett, ma pedig mintegy 6500 ifm-rel. Az iratmentő és -gyűjtő munka az 1949-1951-ben felszámolt bankok és magán gyógyszertárak, illetve az egyházi anyakönyvek egy részének átvételével már a levéltár megalakulásakor - 1952-1953-ban - megkezdődött, de szerény eredménnyel. A raktárhelyiségek hiánya miatt a levéltáros munka akkor inkább az iratképzők felkészítésére, irányítására és ellenőrzésére, valamint a régi iratok átvételre való előkészítésére szorítkozott. A marosvásárhelyi levéltár igazi levéltári intézménnyé, levéltárrá akkor vált, amikor (1956-tal kezdődően) átvette előbb Marosvásárhely város 1470-1944 közötti történelmi levéltárát, majd- 1962-1967 között - több részletben Marosszékét is. Az új épület által biztosított lényegesen nagyobb tárolási terület lehetővé tette a fontosabb Maros megyei közigazgatási, bírósági és gazdasági szervezetek régi levéltárainak begyűjtését. Már 1978 nyarán és őszén több mint 1200 ifm-nyi levéltári anyagot sikerült az iratképzőktől átvenni. A több éven át tartó begyűjtési-átvételi tevékenység eredményeként a megyei intézmények 1968 előtti iratanyagának jelentős része az Állami Levéltár kezelésébe került. Ezek között öt törvényhatósági levéltár (Marosszék, Küküllő vármegye, Kis- Küküllő, Nagy-Küküllő, és Maros-Torda megye), három városi és 150 községi levéltár található. A levéltár raktáraiba kerültek a megye területén 1950-1968 között működött tartományi és rajoni (Maros-Magyar Autonóm Tartományi Néptanács, valamint a marosvásárhelyi, a szászrégeni, a marosludasi, a nagysármási és az erdőszentgyörgyi rajoni) néptanácsok levéltárai is. Gyarapították az állami kezelésbe vett levéltárak anyagát a bírósági szervek 1968 előtti (a Maros, a Nagy- és Kis-küküllő megyei törvényszékek, a dicsőszentmártoni, a marosludasi, a nyárádszeredai, a segesvári és a szászrégeni bíróságok), valamint a felső- és középfokú iskolai intézmények, továbbá egyes gazdasági létesítmények 1965 előtti iratai is. A levéltári törvénykezés 1974-ben végrehajtott módosítása révén a levéltár állománya kiegészült a marosvásárhelyi Teleki Tékától, a Maros Megyei Könyvtártól, a Maros Megyei Múzeumtól és az egyházi (es- peresi és egyházközségi) intézményektől átvett iratokkal. Az utolsó nagyobb méretű levéltár-gyarapodás 1990-1992-ben történt a megszűnt Román Kommunista Párt Maros Megyei Bizottsága levéltárának és a volt politikai pártok ott őrzött iratainak a levéltár raktáraiba történt átvételével. Ennek a nagymennyiségű anyagnak teljességében való átvételére tárolási lehetőségek hiánya miatt a levéltár már nem vállalkozhatott, pedig e célból raktárrá alakította földszinti kiállítótermét is. Ajelen fondjegyzékben ismertetjük a marosvásárhelyi székhelyű RNLMMH kezelésében található 1918— 1919, vagyis a román közigazgatás bevezetése előtti fondok és gyűjtemények anyagát. A megyei levéltárban - mint már fennebb említettük - mintegy 6500 ifm levéltári anyag található. A fondok és gyűjtemények száma 1178. Ezek közül 114 teljes egészében, 470 pedig részben tartalmaz 1918 előtti időszakra vonatkozó dokumentumokat. Következésképpen a fondjegyzék összesen 584 levéltári fondról és gyűjteményről nyújt teljes vagy részleges tájékoztatást. Átfogó levéltári ismertetés a marosvásárhelyi levéltárban található fondokról és gyűjteményekről mindeddig csak részben készült. Az első (kimondottan belső használatra szánt) országos fondlajstromot 1969-ben 11
