Bicsok Zoltán (szerk.): Az 1918-1919 előtti Erdélyre vonatkozó fondok és gyűjtemények jegyzékei - 9. Hargita megye (Budapest - Bukarest, 2014)
Bevezetés - 2. A Hargita Megyei Levéltár az alapítástól napjainkig
A levéltári gyakorlat szabályozása területén - az érvényes rendelkezésekből kiindulva - sor került két összefüggő módszertani szabályzat kidolgozására: az egyik az Állami Levéltár belső használatára (Az Állami Levéltárban folytatott tevékenységek módszertani szabályzata, 1976., 1984. és 1996. évi kiadások), a másik pedig a Levéltári törvények (1971, 1996) végrehajtási utasításaként a többi iratképző és iratőrző szerv részére. Az Államtanács 1971. december 20-ai, 472. számú Románia Szocialista Köztársaság Nemzeti Levéltári Alapjáról szóló rendelete10 összefoglalta a korábbi romániai levéltári tapasztalatokat, és további több mint három évtizedre lerakta a levéltári rendszer alapjait. A jogszabály kimondta, hogy a maradandó, történeti értéket képező iratok „bárki legyen is azok tulajdonosa” a törvény hatálya alá esnek, mely kitétel lehetővé tette jelentős, addig egyházi, közművelődési vagy akár magánkézben lévő levéltári anyagok Állami Levéltár általi átvételét. Az 1980-as évekbeli gazdasági válság megakasztotta az 1965 után viszonylag ütemesen zajló levéltárépítéseket, és jelentősen lelassította a törvényesen előírt iratbegyüjtési tevékenységet is. A tendencia 1989 után sem változott, így egy közelmúltbeli becslés szerint a Nemzeti Levéltári Alap részét képező iratanyag 60%-a az iratképző és iratőrző szerveknél található. Az 1996. évi Levéltári törvény a demokratikus társadalomba történő átmenetet tükrözi - fő feladata nem is annyira a szakterület megreformálása volt, hanem a rend helyreállítása egy olyan időszakban, amelyet a „régi rendszer” törvénykezésének veszélyes elvetése jellemzett. Nagyrészt megőrizte a korábbi időszak begyűjtési eredményeit, elismeri az egyénnek a saját levéltára fölötti tulajdonjogát, az adásvétel jogát, az állam elővásárlási jogát stb. Az Állami Levéltár megnevezés a Nemzeti Levéltári Alap kifejezéssel összhangban Nemzeti Levéltárra módosult, a megyei fióklevéltárak pedig megyei igazgatóságokká váltak (2009-2011 között vissza lettek sorolva megyei hivatalokká és irodákká). A törvény az utólagos módosításokkal sem tudta megoldani a levéltárügy legfontosabb problémáit, úgymint a hatékony finanszírozást, a raktárkapacitások bővítését, a felszámolt vállalatok levéltárainak átvételét, és az elektronizálás kérdését. Csupán 2007-ben történt alapvető könnyítés a levéltári anyaghoz való hozzáférés tekintetében, és 2013-ban indult el az első átfogó, országos kiterjedésű informatikai projekt. 2. A Hargita Megyei Levéltár az alapítástól napjainkig 1952 januárjában Marosvásárhelyen megkezdte működését az Állami Levéltár Maros Tartományi (utóbb Magyar Autonóm Tartományi) Hivatala, majd ennek alárendeltségében 1953 nyarán létrejöttek a Csíkszeredái és székelyudvarhelyi fiókintézmények.10 11 A Csíkszeredái (fiók)levéltár hivatalos neve ebben az időszakban: az Állami Levéltár Magyar Autonóm Tartományi Hivatalának Csíkszeredái Fiókja. 1969 áprilisában - az előző évben bevezetett újabb közigazgatási átszervezés nyomán,12 és a visszaállított megyerendszert követve - a Csíkszeredái fiók megyei levéltárrá vált, hivatalos neve az Állami Levéltár Hargita Megyei Fiókja lett. A székelyudvarhelyi fióklevéltár ekkor megszűnt és anyagát a Csíkszeredái levéltár vette át. A Csíkszeredái levéltár 1953-1968 közötti első székhelye Csík Rajon Néptanácsa mellett, az egykori vármegyeház két irodájában volt. Mivel 1968-ban az épületbe Hargita Megye Néptanácsa és a Román Kommunista Párt megyei bizottsága költözött, az akkor még szerény anyaggal rendelkező levéltárat ideiglenesen az 1-es számú Vegyes Líceum (egykori Római Katolikus Főgimnázium) egyik nagyobb méretű tantermébe költöztették, onnan pedig egy magánépületbe.13 A helyzet nem sok jót ígért: a némelykor személyzet nélküli, máskor egy-két főt foglalkoztató fiókintézmény - állandó székhely és raktárhelyiség hiányában - csak a legszükségesebb esetekben végezhetett anyagbegyűjtést. Ilyen szükséghelyzet volt 1969-ben is, amikor a levéltári hálózat átszervezése miatt a marosvásárhelyi levéltártól a Hargita megyei településekre vonatkozó 10 Buletinul Oficial {Hivatalos Közlöny). 1971. december 30., 164. sz. 11 Ezek mellett a marosvásárhelyi levéltári hivatal alárendeltségébe tartozott a sepsiszentgyörgyi és a szászrégeni fiók is. 12 Az 1968. évi 2. törvény a Románia Szocialista Köztársaság területén 41 megyét hozott létre. 13 Az egykori görög katolikus templommal átellenben, a Posta épületének közelében álló emeletes épület volt, amelyet utóbb lebontottak. - Dr. Pál-Antal Sándor akadémikus, marosvásárhelyi nyugalmazott főlevéltáros közlése. Ezúton is köszönöm a Fondjegyzék összeállítása során nyújtott útbaigazításait és támogatását. 10
