A Miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár plakátjai, 1973
Kazincbarcika, 1973 • Rendelet - Szomszédjogok rendezése (578 mm x 841 mm)
Kazincbarcika Város Tanácsának 3|1968. számú cs szomszédjogok rendezéséről Szomszédjogokat érintő rendelkezéseit az 1959. évi IV. tv. (Ptk.) 101-106 §, valamint az 1960. évi 11. sz. tvr. (Ptke.) 20-21 § tartalmaznak. A Ptk. 106. §, valamint a Ptke. 21. § lehetőséget biztosít arra, hogy a tanácsi rendelet a szomszédjogok keretébe tartozó jogviszonyokat a Ptk. rendelkezéstől eltérően is - szabályozhassa. A helyileg adódó problémák az ilyen irányú szabályozást szükségessé teszik. Ezért Kazincbarcika Város Tanácsa meghozta a következő tanácsrendeletet : Kerítés létesítése 1- § 1. Megfelelő városkép kialakítása érdekében az építési hatóság a beépített telek tulajdonosát kötelezheti telkének körülkerítésére. 2. Kötelező kerítésépítés esetén a telektulajdonos telkének a közterülettel határos oldalán, továbbá - a lakóház utcai frontjával szemben álló irányából nézve - a telek jobb oldalán, valamint - ehhez csatlakozóan - a telek hátsó oldalának felén köteles a kerítést megépíteni. 3. Az építési hatóság kerítésépítést elrendelő határozatában a kerítés megépítésére köteles határidőt megjelölni és a határidő betartását a hely színen ellenőrizni. Ameny- nyiben a kötelezett a határozatnak nem tesz eleget, úgy az építési hatóság az 1972. évi 30. sz. tvr. 4. §-a alapján 5000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújthatja. 4. Mind kötelező, mind önkéntes kerítésépítés esetén a tulajdonos - a vonatkozó építésügyi rendelkezéseknek megfelelően - köteles építési engedélyt kérni és az építési munkát az építési engedélyben foglalt előírások figyelembevételével végezni. 5. A kerítést az annak létesítésére kötelezett telektulajdonos köteles megfelelően karbantartani. A megfelelő karbantartás elmulasztása esetén a tulajdonosi az építési hatóság a kerítés helyreállítására, illetőleg megjavítására - megfelelő határidő megállapítása mellett - határozatban kötelezheti. Ha a kötelezett a határozatot nem hajtja végre, vele szemben a (3) bekezdésben leirt bírságolási eljárást kell alkalmazni. Földtámasz biztosítása 2- § 1. Ha a tulajdonos ingatlanán olyan tevékenységet kíván végezni, amelynek következtében a szomszédos épületet a szükséges földtáimasztól megfosztaná, vagy a földtámaszt meggyengítené, az eredeti földtámaszt pótló megfelelő rögzítésre, valamint a szomszédos épület statikai biztonságát érintő munkák elvégzésének módjára vonatkozóan az érdekelt feleknek előzetesen meg kell állapodniok. 2. Az 1. bekezdésben megjelölt megállapodás hiányát csak jogerős bírósági ítélet pótolhatja. 3. Ha a tulajdonos az 1. bekezdésben megjelölt munkát az ott megjelölt megállapodás, illetőleg megállapodást pótló jogerős bírói Ítélet nélkül megkezdené, ellene a birtokvédelemre vonatkozó rendelkezések szerint (Ptk. 191. §) indítható eljárás. 4. Ezen szakasz rendelkezései az építkezéssel kapcsolatos egyéb jogszabályi előírásokat (építési engedély kérése, sib.) nem érintik. Élő fák telepítése, gyümölcsszedés 1. A tulajdonos élő fák telepítését a telekhatártól olyan távolságban eszközölheti, hogy a kifejlődő fa a szomszéd telek tulajdonosát a telek megfelelő használatában ne gátolja. Ez a telekhatártól számított minimális távolság : 1. BELTELKI (lakóházhoz tartozó kert) telepítés, vagy ültetés esetén: a) szőlő, szeder, bokomövények (köszméte, ribizke, málna) a szomszéd telekhatárától (mesgye) 0,8-1 méterre b) törpe gyümölcsfáknál (törpe alanyokba oltott alma, körte) 2- méterre c) meggy, szilva, kajszi, mandulafánál 3- méterre d) cseresznye, dió és minden egyéb fát 8- méterre lehet csak ültetni. A távolságok legkisebb távolságok, amelyeket a telepitő feltétlenül köteles betartani. 2. KÜLTERÜLETI, VAGY ZÁRTKERTI telepítés, felújítás, pótlás esetén : a) dió és gesztenye 7méter b) cseresznye 5méter c) alma, oltott eper 4méter d) körte és megy 3,5 méter e) kajszi és mandula 3méter f) szilva 2,5 méter g) bokor alakú törpe alma és körte, birs, naspolya, som és mogyoró 2méter h) őszi barack 1,5 méter i) köszméte és ribizke-fánál, illetve bokornál 0,6 méter 2. Az 1. bekezdésben megjelölt minimális távolságon belül a tulajdonos élőfa telepítését csak az érdekelt szomszéd telektulajdonos hozzájárulásával végezheti. 3. A föld (telek) tulajdonosa a földjére áthajló ágakról a gyümölcsöt leszedheti, s az így leszedett, valamint a földjére lehullott gyümölcsöt megtarthatja. 4. A fa tulajdonosa jogosult a szomszédos telekre áthajló ágakat bármikor levágni és eltávolítani. A fa tulajdonosával történt előzetes megállapodás esetén erre az érdekelt szomszéd telektulajdonos is jogosult, és ez esetben a levágott ágakat megtarthatja. 5. A szomszéd telek tulajdonosa felhívhatja a fa tulajdonosát a telkére átnyúló ágak, gyökerek eltávolítására, ha ezek a föld (telek) rendeltetésszerű használatában őt gátolják. A felhívás eredménytelensége esetén azokat ő is levághatja és megtarthatja; ha azonban ezek eltávolítása ellen a fa tulajdonosa azzal az indokolással tiltakozik, hogy az a fa fennmaradását veszélyeztetné, úgy az ágak, gyökerek eltávolítását a szomszéd telek tulajdonosa csak abban az eseben eszközölheti, ha - kérelmére - erre őt az igazgatási osztály - a mező- gazdasági szakigazgatási szerv véleményének meghallgatása után meghozott határozatában - feljogosítja. 6. Az 5. bekezdésben megjelölt eljárás során a mezőgazdasági szakigazgatási szerv úgy nyilatkozik, hogy az áthajló ágak, gyökerek levágása a fa fennmaradását veszélyezteti és a fa kipusztulása esetén annak tulajdonosát nagyobb anyagi kár éri, mint az áthajló ágakkal, gyökerekkel kapcsolatosan előadható kártétel, ez esetben az igazgatási osztály köteles az ágak, gyökerek levágására való feljogosítás iránti kérelmet elutasítani és a fa tulajdonosát az áthajló ágak, gyökerek által okozott kár megtérítésére kötelezni. A térítési összeg megállapisása előtt a mezőgazdasági szakigazgatási szervtől a kár összegére vonatkozólag szakvéleményt kell kérni. 7. A szomszéd telek tulajdonosa az áthajló ágak, gyökerek által okozott károk megtérítését - megegyezés hiányában - az 5. 6. bekezdésekben leírt eljárás keretén kívül csak bíróság előtti eljárásban igényelheti. Átjárás biztosítása *■ § 1. Ha a tulajdonos ingatlanált közútról csak a szomszédos ingatlanon át tudja megközelíteni, a szomszédos ingatlan tulajdonosa köteles részére - kártérítés ellenéhen - ingatlanán átjárást engedni. Beltelki ingatlan esetében gyalogos - szükség szerint kocsi - kültelki ingatlan esetében kocsival - szekérrel - való átjárást is kell biztosítani. 2. Ha az (1) bekezdésben körülirt esetben az érdekelt felek közös megegyezésre jutni nem tudnak, bármelyikük jogosult a vitás kérdés eldöntése érdekében az igazgatási osztályhoz fordulni. Ez esetben az igazgatási osztály az átjáró út helyét, az út használatának módját és a használatért fizetendő kártérítés összegét beltelki ingatlan esetében az építési, kültelki ingatlan esetén a mezőgazdasági szakigazgatási szerv meghallgatása után hozott határozatában állapítja meg. 3. Kisajátítási elrendelő, vagy tulajdonközösség megszüntetését engedélyező határozatában az illetékes szakigazgatási szerv köteles a megmaradó, vagy újonnan létesülő önálló ingatlanok megközelíthetőségét az előző bekezdésekben rögzített elveknek megfelelően biztosítani. Építési munkák végzése a szomszédos telken 5. § 1. Az ingatlan tulajdonosa - kezelője, használója - ellenszolgáltatás nélkül kölelco tűrni, hogy a szomszédos ingatlanon folyó építkezés elvégzéséhez szükséges mértékben ingatlanára állványzatot helyezzenek, továbbá telkén átjárjanak, a szükséges mérési munkálatokat elvégezzék, az építőanyagot átvigyék vagy lerakják. Az okozott kárt a polgári jog szabályai szerint meg kell téríteni. 2. Ha az építési munkavégzést az érdekelt szomszéd telektulajdonos akadályozná, az akadályozott a Városi Tanács VB. Műszaki Osztályától kérheti az építési munka zavartalanságának kikényszerítését. Ilyen esetben az építési hatóság az építkezést akadályozó személyt 5000 Ft-ig terjedő végrehajtási bírsággal sújthatja (1972. évi 30. sz. tvr. 4. §-ávaI módosított 1957. évi IV. tv. 77. §). Tulajdonosi jogok gyakorlása társadalmi tulajdonban lévő ingatlan esetében «■ § Társadalmi tulajdonban lévő ingatlanok esetében a tulajdonosi jogokat, - ha egyéb jogszabály másként nem intézkedik - mind e rendelet végrehajtása keretében, mind egyéb vonatkozásban az ingatlan kezelésével megbízott szerv (vállalat, stb.) gyakorolja. Ila ilyen nem lenne, úgy ezeknek a jogoknak a gyakorlása belterületen az építési, külterületen a mezőgazdasági szakigazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozik. Vegyes és hatálybaléptető rendelkezések 7- § Az építési és közlekedési osztály, valamint egyéb szakigazgatási szerv jelen rendelet végrehajtása körében folytatandó eljárására - amennyiben a rendelet eltérő szabályozást nem tartalmaz - az államigazgatási eljárás általános szabályai tárgyában meghozott 1957. évi IV. tv. és ennek végrehajtása tárgyában meghozott egyéb hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadók. 8. § E tanácsi rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Magában foglalja a 11/1973. sz. módosító tanácsrendeletet is. Kazincbarcika, 1973. szeptember 13. Takács István §k. Jancsii rák Barnabás sk. vb. titkár tanácselnök
