A Miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár plakátjai, 1969

Ózd, 1969 • Rendelet - Piacokról és a piaci helypénzszedésről (581 mm x 845 mm)

19fj9 JUN ] U j

J Xsas/ Jg

ÓZD VAROS

TMÁCSAWIM

1968. ÉVI 16. SZ. RENDELETE A PIACOKRÓL és a piaci helypénzszedésről

1. §

1. Hetipiacot szombati napon szabad tartani. Ha a hetipiaci nap munkaszüneti napra esik. a hetipiacot a megelőző munkanapon kell megtartani.

2. A piacteret a helyi viszonyokra figyelemmel a városi tanács végrehajtó bizottsága elnöke jelöli ki. Piac tartására csak olyan terület jelölhető ki. amely a forgalmi, valamint a köztisztasági és közegészség- ügyi követelményeknek minden tekintetben megfelel.

3. A napi és hetipiacok fenntartása, rendjének biztosítása. a helyhasználati díjak beszedése, a statisztikai adatfelvétel a kereskedelmi csoport feladata.

A helypénzszedők a beszedett összegről a pénzügyi osztálynak kötelesek elszámolni.

2. §

1. Piactéren kívül közterületeken csak az a személy (vállalat) hozhat forgalomba árut, akik részére a városi tanács végrehajtó bizottsága illetékes szakigazgatási szerve közterületfoglalási engedélyt adott.

2. Termelői áruk házról házra történő árusítása tilos!

3- §

ÁRUSÍTÓHELYEKRE JOGOSULTAK. FORGALOMBA HOZHATÓ ARUK

I. Egy árus ugyanazon a piacon csak egy árusítóhely (sátor, bódé) felállítására kaphat engedélyt. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az állami és szövetkezeti kereskedelemre, valamint a termelőszövetkezetekre (termelőszövetkezeti csoportokra).

2. Az árusítók a piactérnek csak az árusított cikkek, vagy azok túlnyomó többsége szerinti kijelölt részére, érkezésük sorrendjében helyezkedhetnek el. A városi tanács végrehajtó bizottsága, illetve annak meghatalmazott, kijelölt piacfelelőse a piactérnek a szakmák szerinti kijelölt részén belül helyet jelölhet ki az állami, szövetkezeti, illetőleg a magánárusítók, továbbá az árusítók meghatározott csoportja

1. A hatályos jogszabályok értelmében árusításra jogosultak:

a) állami és szövetkezeti kereskedelmi vállalatok (szervek),

b) állami ipari vállalatok és kisipari termelőszövetkezetek.

c) termelőszövetkezetek (termelőszövetkezeti csoportok) és a földművesszövetkezeteken belül szervezett szakcsoportok,

d) egyéni őstermelők,

e) kiskereskedők, kis és háziiparosok,

f) magánszemélyek kizárólag saját háztartásuk felesleges használt dolgainak alkalmi értékesíté2. Kiskereskedők vagy kisiparosok csak saját maga, felesége, fel- és lemenő családtagja (gyermek, unoka, szülő) és az SZTK-ba bejelentett munkavállalója útján árusíthatnak. Az árusításra való jogosultságot minden esetben eredeti iparigazolvónnyal, a személyi feltételek fennforgását pedig személyi igazolvánnyal köteles igazolni. Alkalmazottnak az SZTK- bejelentőt is fel kell mutatni. Háziiparos csak személyesen vagy a háztartásában élő családtagjai útján árusíthat. Jogosultságát a háziiporosok nyilvántartásában történő adatfelvétel igazolásával, valamint a személyi igazolvány felmutatásával kell bizonyítani. Mind a kis- és mind a háziiparosok a piacokon kizárólag csak saját termékeiket árusíthatják.

3. A városi tanács végrehajtó bizottsága előterjesztésére a megyei tanács végrehajtó bizottsága kereskedelmi osztálya az árusításra jogosultak körét meghatározott piacokon a szükséghez képest korlátoz5. §

Nem szabad a piacokon olyan árut értékesíteni, melyet külön jogszabály a piaci forgalomból állandó, vagy ideiglenes jelleggel kizár. Gabonaféléket — a gabona forgalmára vonatkozó érvényes jogszabályok rendelkezéseinek betartása mellett — csak termelőszövetkezetek (termelőszövetkezeti csoportok), és egyéni termelők

árusítási idő

1. Az árusítási idő a nyári időszakban április hó 1-től —szeptember hó 30-ig a napi piacon 4 órától 14 óráig, a hetipiacon 4 órától 16 óráig tart. Munka9 óráig tart.

2. A téli időszakban október hó 1-től március hó 31-ig az árusítási idő a napi piacon 6 órától 12 óráig, a hetipiacon 6 órától 14 óráig tart.

3. Állandó árusítóhelyről az árusítás hétköznap 6 órától 18 óráig, munkaszüneti napokon 6 órától 12 óráig tarthat.

4. Az árufelhozatal, a sátrak elhelyezése, asztalok felállítása a nyitva tartási idő előtt, szétszedése, összecsomagolása pedig a nyitva tartási idő után is megengedett. Az árusítási hely elfoglalására kitűzött idő után érkező piaci árus az őt megillető helyet nem követelheti, csak a fennmaradó üres helyet foglalhatja el.

7. §

1. Viszonteladók a piacon reggel 10 órától déli 12

Előre megrendelt áruk átvétele a felvásárlási tilalom ideje alatt is megengedett. Azt a tényt, hogy az árut a termelőtől előzetesen rendelték meg. megfelelően

A viszonteladó árusítóhelyén a termelő áruját a nap bármely szakában átadhatja.

2. Közületek (nem továbbárusítók) piaci felvásárlást 6 órától 12 óráig végezhetnek.

8- §

EGÉSZSÉGÜGYI VÉDELMI INTÉZKEDÉSEK

1. A piac területének tisztántartásáról állandóan gondoskodni kell.

A piactér tisztántartása a Városgazdálkodási Vállalat feladatát képezi a kereskedelmi csoporttal kötendő szerződés alapján.

2. A helyhasználó köteles az árusítóhelyet a közegészségügyi rendelkezéseknek megfelelően tisztán tartani. Minden szemetet és növényi hulladékot, baromfialmot a kijelölt szemétgyűjtőbe elhelyezni.

3. Az elhullott állatot a piac területéről azonnal el kell távolítani.

4. A piac területén, beleértve a közlekedésre fenntartott helyeket is. tilos gyümölcshulladékot, gyümölcsmagot, zöldséget stb. elszórni, vagy ezeket a területeket bármiképpen bemocskolni. Tilos az olajosmagvak (pirított napraforgó és tökmag) árusítása.

5. Élelmiszert forgalomba hozni csak kifogástalanul tiszta edényben, szállító tartályban szabad. Tejeskannák, tejfeles edények tömítésére csak tiszta, szennyezést nem okozó anyagot szabad használni. Árusítás közben a portól és legyektől való védelem céljából a kimérés szüneteltetése alatt a tejterméket fedve kell tartani, óvni kell a tartós napsütéstől,

6. Árusítóhelyen közvetlen fogyasztásra szolgáló élelmiszert csak tiszta asztalról, állványról, tartályból, vagy edényből szabad árusítani. Tejet, tejterméket tartalmazó edényt közvetlenül a földre helyezni nem szabad, ilyen áru csak asztalról vagy állványról áru. sítható. Tejet és tejfelt ízlelni csak úgy szabad, hogy az eladó a kimérő kanállal a vevő kanalára, vagy edényébe néhány cseppet átönt. A vevőnek tilos az

eladó valamely élelmiszerből megízlelés végett a vevőnek kisebb mennyiséget átad, azt az árusítandó áruk közé visszatenni tilos.

Élelmiszert viszonteladó kizárólag asztalról, állványról, őstermelő pedig — ha a piacon elegendő asztal nincs — kosarából, illetve zsákból árusíthat. Gyümölcs, valamint nyersen is fogyasztható zöldségféle csak tiszta ládából, kosárból, alátéttel ellátott zsákból, vagy közvetlen kocsiról árusítható. Földes áru csak földre terített gyékényről, deszkáról, vagy tiszta ponyváról árusítható.

7. Készételeket, italt, cukorkát és süteményeket szeny- nyeződéstől mentesen, portól, légytől, csapadéktól védetten szabad árusításra kirakni, azok letakarására csak tiszta takaróanyagot szabad használni (tüllruha, tiszta vászon, műanyag, üveg). Cukorka, sütemény, savanyú uborka kiszolgálásánál megfelelő kiszolgáló eszközt kell használni.

8. Az áru tárolására szolgáló tartály, burkoló és más csomagoló anyag minőségének olyannak kell lennie, hogy az áru ízét, szagát, minőségét károsan ne befolyásolja. Az áru eladásánál, szállításánál és csomagolásánál csak írástól, nyomtatástól és egészségre ártalmas anyagtól mentes, előzetesen más

golóanyagot szabad használni. A csomagolásra szolgáló papír egyik oldalán a cégjelzés, vagy minőségjelzés alkalmazható.

9. Ételek, italok árusítása és kiszolgálása csak frissen mosott tiszta edényből, pohárból történhet. Az evő- és ívóeszközök mosására ivóvíz minőségű vizet szabad használni, a pohármosást és öblítést pedig vízcsapból (vízvezeték, víztartály) folyó vízben szabad végezni. Az elhasznált vizet oly módon lefedett tartályban kell tárolni, hogy abba edényt vagy eszközt ne lehessen belemartam.

Papírból készült ivópoharak ismételt használata szigorúan tilos I

9. §

1. Árusítóhelyeken csak jó minőségű, fogyasztásra alkalmas, jellegének megfelelő, romlatlan és hamisítatlan áru hozható forgalomba.

2. Az áru minőségének megóvása érdekében az élelmiszereket és nyersanyagokat a tisztaság gondos betartásával kell kezelni. A tárolt áruk gondos kezeléséről, romlástól való megóvásáról a tulajdonos, vagy az árusító köteles gondoskodni. A szennyezö- déstől védelmet igénylő árukat tisztádon ruhával (takaróval, pokróccal, gyékénnyel) letakarni nem

3. Őstermelő, alkalmi árusító útján hús, szalonna, vágott baromfi és hal ugyancsak előzetes szakértői vizsgálat után árusítható.

4. Közterületen, piacon gombát árusítani csak az erre kijelölt helyen szabad. Az árusoknak a vadon termett gombát az árusítás előtt átvizsgálás és engedélyezés céljából a piaci gombaellenőrnek (gombaszakértőnek) kell bemutatni.

Ha a vizsgáló szerv a gomba árusítását engedélyezte, úgy az árus részére az árusító nevét, a megvizsgált gomba fajtáját és mennyiségét feltüntető, e célra rendszeresített igazolólapot állít ki, melyet az árus az árusítás időtartama alatt jól látható helyen köteles tartani és felszólításra úgy az ellenőrző személynek, mint a felvásárlónak felmutatni.

Szakértő által előzetesen meg nem vizsgált gombát árusítani nem szabad. Szárított gombát csak a forgalomba hozó vállalat eredeti, sértetlen zárral ellátott csomagolásában lehet árusítani.

10. §

AZ ÁRUSÍTÓK

1. Állandó jellegű piaci élelmiszer-árusítással csak azok foglalkozhatnak, akik az érvényben levő rendelkezésnek megfelelő egészségügyi könyvvel rendelkeznek.

2. Piaci árusítással nem hivatásszerűen foglalkozó őstermelők és alkalmi árusítók részére az egészség- ügyi könyv nem kötelező,

3. Nem foglalkozhatnak azonban élelmiszerárusítással azok az alkalmi árusok, akik undort keltő betegségben szenvednek, akik nyilvántartott bacilusgazdák, vagy akiknek elhanyagolt, feltűnő tisztátlansága arra enged következtetni, hogy az árusított élelmiszer szennyezett vagy fertőzött.

4. Élelmiszerek állandó jelleggel történő árusításával foglalkozók munka közben tiszta, világos színű munkaköpenyt és fejvédőt kötelesek viselni.

Az árusítók a kézmosó berendezés rendszeres használatával kötelesek kezüket állandóan tisztán tar11- §

A PIACOK TISZTANTARTASA ÉS RENDTARTÁSA

1. A piac tisztántartása érdekében mind az árusítóknak, mind a vásárlóknak tilos a hulladékanyag, szemét és romlott áru szétdobálása a piac területén mosóvíz szétöntözése, az eladásra váró áru szennyeA takarítás alkalmával gondoskodni kell az árusító asztalok letisztításáról, azok felületét időnként lúgos oldattal tisztára kell súrolni. Piaci állandó árusító helyiségben háziállatot tartani nem szabad.

5. Állandó használatra szolgáló árusitóhelyiségnek a szellőztetéséről gondoskodni kell. Ilyen helyiségben éjjeli tartózkodásra szolgáló fekvőhelyet elhelyezni nem szabad.

12. §

RENDÉSZETI INTÉZKEDÉSEK

1. A piac területén levő építményeket — ideértve az árusító asztalokat is, fákat, dísznövényeket — megrongálni tilos.

2. Nem eladásra szánt állatot — különösen kutyát — a piac területére bevinni és ott elhelyezni nem

szabad.

3. Az árusító sátrakat, asztalokat és az árukat úgy kell elhelyezni, hogy azok a szabad közlekedést ne akadályozzák. Az egymás melletti asztalok, sátrak között kb. 80 cm széles térközt kell hagyni,

4. A piac területére csak árut szállító jármű hajthat be, más jármű behajtása, vagy átmenő forgalom tilos. A járműveknek az áru lerakása, illetve felrakása után a piac területét el kell hagyni.

5. Közlekedési utakon csoportosulni és forgalmat akadályozni nem szabad.

6. Az árusító köteles az ellenőrző közegnek az áru származása, minősége, mennyisége és az ára tekintetében a szükséges felvilágosítást megadni. Annak az árusítónak, akire nézve ezt hatályos jogszabály előírja, az áru eredetének bizonyítására alkalmas okiratot (számla, jegyzék) kell magánál

7. Annak az árusítónak, akire nézve ezt hatályos jogszabály előírja, meghatározott mértékegység szerinti megállapított eladási árat jól látható módon fel kell tüntetni.

8. Az árusítóhelyen kizárólag szabályszerűen hitelesített mérleget, súlyt, vogy egyéb mérőeszközt szabad használni.

9. Az árusító köteles a statisztikai összeírást végző áru- és árfelírónak a felhozott áru mennyiségére és árára vonatkozó kérdésekre a valósáqnak meq- felelő választ adni.

10. A piacon perlekedni, lármázni, vagy durva és sértő szavakat használni, botrányt okozni tilos.

11. Az el nem adott árut az árusítási idő befejezésével a piac területéről el kell szállítani. Nagyobb meny- nyiségű romlandó idényáru esetén a piacrendező megengedheti, hogy az ilyen áru az árusítási idő befejezése után a piacon maradjon. Az állandó árusítóhelyet bérlők, — amennyiben az árusítóhely zárható, — áruikat az árusítóhelyen hagyhatják.

12. Szerencsejáték a piacon nem űzhető.

13. A piac területén tüzet gyújtani, nyílt lángot használni tilos. Megfelelő tűzbiztonságot nyújtó tűzhelyet a melegételek készítésével és forgalombaho- zatalóval foglalkozó árusítók használhatnak.

13. §

HELYHASZNÁLATI DÍJ

1. Piacra árusítás céljából felvitt jószágok, baromfiak, termények, termékek és egyéb árucikkek, valamint az azokat szállító járművek után az érvényes rendelkezéseknek megfelelő helypénzt kell fizetni.

7. Napi helyhasználat a díjfizetés napján jogosít az ideiglenes árusítóhely elfoglalására. Ha a hely- használó az árusítóhelyet kiürítette és elhagyta, a hely rendes díj lefizetése ellenében még ugyanazon a napon használatba adható.

8. Ha az árusító a már kijelölt területénél nagyobb helyet foglal el, a különbözetet meg kell fizetnie.

9. A díj lerovásának megtagadása esetén a helypénz- szedő visszatartási jogot gyakorolhat az eladásra szánt árura. Az így visszatartott áru értékesítése és a díjkövetelés kielégítése a közadók behajtására irányadó mindenkori jogszabályok szerint történik.

10. A helypénz szedésével megbízott közeg a lefizetett helypénzért megfelelő folyószómmal, értékjelzéssel

kívánságára felmutatni tartozik. Ha az árus a kifizetésnél kapott heiypénzjegyet bármilyen okból felmutatni nem tudja, a szabályszerű díjat köteles megfizetni.

11. Állami vállalatok, földművesszövetkezetek és kereskedők által a piacon felvásárolt és ott tárolt árucikkek után, ha azokat a városból továbbszállítás céljából is vásárolták, helypénzt kell fizetni.

1«. §

PIACRENDÉSZETI SZERVEK,

PANASZOK ELINTÉZÉSE

1. Elsőfokú piacrendészeti hatóság a városi tanács végrehajtó bizottságának kereskedelmi csoportja. Másodfokon a megyei tanács vb. kereskedelmi szakigazgatási szerve.

2. A piacok rendészeti, egészségvédelmi és fenntartási ügyeivel a városi tanács vb.

3. Piacrendező intézkedik a piacon felmerült panaszok, az eladók, valamint a vevők és eladók között keletkező viták, továbbá az ideiglenes helykijelölés kérdésében. Az állandó jellegű helyhasználat engedélyezése, megvonása, megszüntetése, a díj jogalapja és mértéke, végül a kiiktatás kérdésében az I. fokú piacrendészeti hatóság dönt.

4. A piac területéről kitiltható az, aki a jelen tanácsrendelet rendelkezéseit olyan módon sérti meg, hogy a piac rendjének, a népgazdaság érdekeinek megóvása, vagy a lakosság egészségét veszélyeztető károkozás elhárítása azonnali intézkedést igényel. A kitiltás szólhat a kitiltás napjára vagy hosszabb időre. Hosszabb időre szóló kitiltás esetén a kitiltást írásban kell elrendelni.

5. A piacrendező intézkedései ellen az elsőfokú piacrendészeti hatósághoz, az elsőfokú piacrendészeti hatóság ellen a másodfokú piacrendészeti hatósághoz fellebbezésnek van helye.

15. §

BÜNTETŐ ÉS VEGYES RENDELKEZÉSEK

1. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, szabálysértést követ el és 1000 forintig^ terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki a jelen tanácsrendeletben meghatározott rendelkezéseket megszegi, vagy kijátssza, illetve azok megszegésében vagy kijátszásában közreműködik.

2. Azt az árut, amelyre nézve a visszaélést elkövették, le kell foglalni és azzal kapcsolatban a továbbiakban a városi tanács vb igazgatási osztálya, illetve bűntett esetében az ügyészség rendelkezése szerint kell eljárni.

2. Az árusítók kötelesek az árusítás helyén a szemetet megfelelő tartályba összegyűjteni és a hatóság rendelkezésének megfelelően az elszállításhoz előkészíteni, vagy az erre a célra felállított szeméttar3. Forgalomba nem hozható, vagy tárolás közben emberi fogyasztásra alkalmatlanná vált árut, amely még állati takarmányozás céljára szolgálhat, össze kell gyűjteni. Ilyen árunak a piac területéről való elszállításáról az összegyűjtés napján gondoskodni kell. Tilos az árusok részére kijelölt helyen kívül más területre tárolóedényt és csomagoló anyagot szétszórni és ezzel az árusítás rendjét és a köztisztaságot veszélyeztetni.

4, A piaci árusítás befejezésével a piacterület azonnali takarításáról a Városgazdálkodási Vállalat gondoskodni köteles. A seprést pormentesen, öntözés után kell végezni és az összegyűjtött szemetet a piactér területéről mielőbb el kell szállítani.

A piaci árusítás alatt sem a piactéren, sem annak közvetlen környezetében porképződéssel járó sepre- getés nem végezhető.

A piactéren vagy annak közvetlen közelében szemetet tárolni nem szabad.

2. Helypénzt csak a ténylegesen elfoglalt terület (a földön elfoglalt alapterület) nagysága után kell fizetni. Állatok után a helypénzt a felhajtott állatok fajtája és száma után kell megállapítani. A négyzetméterenként vagy folyóméterenként fizetett díj szempontjából minden megkezdett négyzetméter, vagy folyóméter egésznek számít.

3. A díjbeszedés során az érvényes rendeletben megállapított díjtételeket kell alkalmazni. A helypénz- díjszabást a piactéren ki kell függeszteni.

4. Állami vállalatok, földművesszövetkezetek, termelő- szövetkezetek. FMSZ-en belül működő szakcsoportok és kisipari termelőszövetkezetek az egyébként érvényes díjtételek 50 százalékát kötelesek fizetni.

5. Az árusítóhelyek jellegétől függően van határozatlan idejű (állandó és napi) ideiglenes helyhasználat.

6. A határozatlan idejű helyhasználat legrövidebb időtartama egy hónap. A megállapított díjat az első hónapra a helykijelöléssel egyidejűleg, a továbbiakban pedig minden hó 5. napjáig kell megfizetni. A díjfizetés elmaradása a helyhasználat azonnali megszüntetésével jár. A határozatlan idejű használat a hó 15. napjáig a hó végére felmondható.

3. A helypénz fizetésével kapcsolatban szabálysértést

követ el és a megfelelő rendelkezések szerint büntetendő az, aki:

a) a helypénz fizetésénél kapott helypénzjegyet másnak átadja,

b) a díjfizetés alól szándékosan kivonja magát,

c) mástól kapott, vagy régi helypénzjegyet használ,

d) áruit eldugja, vagy azok fajtáját nem vallja be,

e) áruit másnak az áruihoz rakja,

f) újból hozott árukat a helypénz újra lefizetése áruba bocsátja,

g) a megfizetett díjnak megfelelő területnél nagyobb helyet foglal el és a különbözet megfizetését megtagadja,

h) az általa elfoglalt helyről áruival együtt a díj lefizetésére történt felhívás előtt eltávozik,

i) a helypénzszedést bármilyen módon meghiúsítja, vagy a közösséget károsítani igyekszik.

4. A szabálysértés miatt az eljárás elsőfokon a városi

tanács vb. igazgatási osztálya hatáskörébe tartoEzen tanácsrendelet a kihirdetés napján lép életbe.

Ózd, 1969. május 10. Dr. Jávori EmiI s.k.

Jirkovszkif Imre s. k.

vb-titkár

vb-elnök

Sorsad mgy* Nyomdaipari V„ Misitek — F. Szemet Ütvén — m 0G*> 100