A Miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár plakátjai, 1969

Ózd, 1969 • Rendelet - Közterületek használatáról (586 mm x 852 mm)

TANÁCSÁNAK

1968. évi 13. számú

RENDELEK E

a közterületek használatáról

A városi tanács a város közrendje és városrendezési szímpontok figyelembevételével, hogy a város közterü- leeinek igénybevétele, továbbá a közterületeknek ki- .irólagos díjazása ellenében történő használata rendezést nyerjen, a: alábbi rendeletet hozta:

ALTALANOS RENDELKEZÉSEK

Közterület mégha Ijrozósa

Közterületnek kell tekinteni mindazokat az állami tulajdonban levő — Ózd város bel- és külterületén fekvő területeket, amelyek a közforgalomnak átadottak még okkor is. ha ielekkönyvezve nincsennek. függetlenül attól, hogy ezek kezelésé, mely szerv, intézmény látja el. (utak. utcák, terek, gyalogjárók, közparkok, parkosított területek, kiépített folyópartok, gyermek játszóterek épületekkel és épületrészekkel, valamint iparvágánnyal elfoglalt közterületek, stb.)

2. § Közterületeket csakis hatósági, engedéllyel, jelen tanácsrendeletben meghatározott feltételek mellett és célokra szabad elfoglalni és használni díjazás ellenében.

3. §. Közterületet csak rendeltetésének megfelelően szabad használni.

(1) A hatásági engedély nélküli, vagy az engedélyben megjelöltektől eltérő használat rendeltetésellenesnek minősül.

(2) Elfoglalt területként a létesítmények a közterületre eső vízszintes vetületét kell számításba venni, függetlenül attól, hogy a létesítmény milyen magasan kezdődik a közterület feleit, illetve függőleges irányban mekkora a kiterjedése (pld. drótkötélpálya, vagy tv le(3) A közterület használati díjat az elfoglalt négyzet- méter képezi. Az elfoglalt közterületet kiterjedésének SÄT" . megkezdett négyzetmétert

(4) Közterületet elfoglalni és használni — az engedélyező szerv eltérő rendelkezése hiányában — csak az engedélyező határozat jogerőre emelkedése után szabad. A használati díj megállapításával kapcsolatos jogorvoslati eljárás befejezése nem előfeltétele a határozattal engedélyezett közterület elfoglalásának.

4- §

Közterület használata általában a következő célokra engedélyezhető

a) Utcai árusítás és közterületen folytatott egyéb tevékenység (cirkusz előadás, mutatványosok, jármű- őrzőhelyek, utcai mérlegesek, cipőtisztítók, stb.)

b) Járdafoglalás, a városi tanács Köztisztasági tanács- rendeletében foglaltok figyelembevételével. (A vendéglátó iparnál előkertekkel, kizárólag a szállítás alkalmával történő rakodás során hordókkal, ládákkal. göngyölegekkel, árukirakodással, az építkezések alkalmával építési anyagokkal, állványokkal, stb.)

c) Épületrészek, (lábazat, épületkiugrás, zárterkély, védőtető, üzlethomlokzat, kirakatszekrény, lépcső, stb.)

d) Az 5. § hatálya alá nem tartozó hirdetőberendezések (cégjelzések),

e) Útelzárás, (építkezés, üzembővítés, anyagtárolás, stb.)

f) Forgalomnak át nem adott közterület, (meg nem nyitott utcák, erdősítésre, vagy más célra kijelölt, de még fel nem használt területek) mezőgazdasági, vagy egyéb használata.

g) Állandó jellegű üzemi létesítmények (iparvágány, tárolómedence, vízvezeték, szennyvízcsatorna, postakábel, járműmegörzó telep, stb.) ha a létesítmény tulajdonosa nem sajátította ki, vagy nem szerzett szolgalmi jogot.

h) Állandó jellegű egyéb (nem üzemi) létesítmények, (lépcsőfeljáró, áteresz, vízakna, csatorna).

i) Benzinkút, újság, dohány, cukorka, gyümölcs és virágárusító pavilon, távbeszélőfülke létesítése.

j) Könyvnap, állami ünnepek, népünnepélyek és ehhez hasonló más alkalmakkor, alkalmi árusítások.

k) Kiállítások és árumintavásárok.

l) Egyéb jelen rendelet rendelkezéseivel nem ellentétes — az engedélyt megadó szakigazgatási szerv által elfogadott célokra.

5. §

Köztérül úthasználati engedély megszerzése

a) az olyan hirdetóberendezés közterületfoglalásához, amely a közterületre, vagy o közterület felett levő légtérbe 10 cm-en túl nem nyúlik be, még akkor sem, ha a hirdetőberendezést egyébként csak építési engedély alapján lehet felállítani.

b) A Postának a 4. § 1. pontjában fel nem sorolt közérdekű létesítményei felállításához.

6. §

Közierülethasználati engedély kiadásának feltételei:

3. §. /

engedélyezési eljárás:

(4) A közterülethasználattal kapcsolatban előterjesztett kérelmek (engedély kiadás, meghosszabbítás, szüneteltetés, visszaadás) tárgyában az 1957, évi IV. tördélyek meghosszabbítása vagy szüneteltetése ügyében az intézkedés záradék formájában nem történhet meg. Minden újabb intézkedés esetén, újabb határozat hozandó. A fellebbezési eljárás ugyancsak az 1957. évi

(2) Az engedélyezés iránti kérelmet a városi tanács V. b. építési osztályához kell benyújtani.

(3) A közterülethasználat engedélyezésére, meghosz- szabbitására, szüneteltetésére, az engedély visszaadásának elfogadására az engedély megvonására vonatkozó határozat egy-egy példányát meg kell küldeni: o) kérelmezőnek.

b) városi, járási rendőrkapitányságnak,

c) tűzrendészed hatóságnak,

d) a városi tanács v. b. pénzügyi osztályának a díj beszedése, ill. a díjszedés beszüntetése végett.

Szükség esetén:

e) városi tanács v. b. egészségügyi osztályának,

f) városi tanács v. b. építési osztályának,

g) városi tanács v. b. kereskedelmi csoportjának,

h) az ügyben egyéb érdekelt szervek- és személyeknek.

(4) A közterülethasználati engedélynek tartalmaznia kell:

a) az engedélyes nevét és lakcímét,

b) a területhasználat helyének, módjának és mértékéc) a területhasználat időtartamát,

e) a területhasználatért fizetendő díjat,

f) a fizetés módját,

g) az eljárásban résztvevő hatóságok kikötéseit.

h) egyéb, az ügyre vonatkozó lényeges adatot és körülményt.

10. §

Az engedély hatálya:

(1) A közterülethasznólati engedély meghatározott időtartamra (év, hó, nap, idény) vagy határtalan időre visszavonásig adható.

(2) A közterületet elfoglaló hirdetöberendezéseknél a közterülethasználati engedély általában 3 évre — nagyobb költségbefektetéssel létesült hirdetőberendezéseknél legfeljebb 5 évre — adható meg. Az engedély meghosszabbításáért a határozatban engedélyezett idő letelte előtt legalább három hónappal kell folyamodni.

(3) A közterület időszakonként megismétlődő használatának (gyümölcs- és zöldségárusítás, italbolt közterületfoglalása hordókkal) engedélyezése egy naptári évre szólhat. Az engedélyes a közterület tényleges használatának időtartamát köteles előzetesen bejelen(1) A közterülethasználatra vonatkozó engedély megadása a városi tanács v. b. építési osztályának hatáskörébe tartozik.

(2) Közútokon bármely létesítmény (várócsarnok, indítófülke, árusítófülke, hirdetőoszlop, terasz, stb) elhelyezéséhez az I. fokú rendőrhatóság, a 2/1962. (IX. 29.) BM. KPM, együttes rendelet 6. §-ában meghatározott, a városi és járási rendőrkopitányság előzetes hozzájárulása szükséges. Ugyanezen hozzájárulás szükséges a forgalombiztonsági szempontok érvényesítése érde(3) A mutatványosok részére közterülethasználati engedély csak okkor adható ki, ha a mutatványos bemutatja a jogszabályoknak megfelelően megszerzett működési engedélyt is.

(4) A rendelet 4. § j) és k) pontjában meghatározott alkalmakkor kiadható közterülethasználati engedélyek számának meghatározásában a városi tanács v. b. építési osztálya, a kereskedelmi csoport javaslata alapján

ly szük7. §. Az olyan épület (létesítmény) é| területen, melynek létesítéséhez építési séges, a közterülethasználat engedélyezése iránti kérelmét az építési engedély kérelemmel egyidejűleg kell előterjeszteni.

8. § A közterülethasználat engedélyezése iránt előterjesztett kérelem elbírálásánál az általános szempontok (iparengedély alá eső cikkek árusításánál iparengedély. hatósági Igazolvány, élelmiszer árusításnál

.„..jzségügyi vizsgálat, tűzrendészet, stb.) mellett a városrendezési terv előírásait, (a városrendezés és városképi szempontokat), az élet és vagyon, továbbá a közlekedés biztonságának szempontjait is figyelembe kell venni.

Amennyiben a közterületnek a rendeltetés ellenes használata ezeket a szempontokat veszélyezteti, engedély nem adható ki.

(4) A meghatározott időtartartlra szóló közterülethasználati engedélyeket csak egész évre, egész hónapra és napra lehet kiadni.

(5) A meghatározott időre szóló közterülethasznólati engedély hatálya az engedélyes kérelmére meghosz- szabbítható, illetve csak meghatározott naptári időszakra szüneteltethető.

11. §. (1) Megszüntethető az engedély, ha az elfog- (alt területre, útra térrendezés vagy egyéb közcél megvalósítása érdekében szükség van, vagy jelentősen megváltozott körülmények folytán a jelen rendelet 8. §-ában meghatározott általános és különös szempontok csak az engedély visszavonásával biztosíthatók.

(2) Meg kell vonni az engedélyt, ha az engedélyes engedélyét nem saját személyében, vagy nem az engedélyben megszabott módon és célra használja, vagy a hatóságnak a közterület használatára vonatkozó egyéb rendelkezéseit nem vagy nem kellő időben tel(3) Az engedély megvonása esetén az engedélyes köteles a közterületet a hatóság előírásainak megfelelően, minden kártérítési igény nélkül, eredeti állapotába visszaállítani, az esetleges felépítményt lebontani. Ellenkező esetben a hatóság az engedélyes terhére és veszélyére állíttatja helyre.

(4) írásban kell bejelenteni az engedélyesnek, ha a közterületet az engedély lejárta után is igénybe kívánja venni, az engedélyt kiállító szervnek az engedély lejárta előtt 15 nappal.

Díjak mértéke és befizetése

12. §. (1) A közterületek használatáért szedhető díjak mértékét Ózd Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának építési-közlekedési osztálya a jelen tanácsrendelet melléklete alapján számítja ki.

(2) Közterülethasználati díj fizetésére a közterületet igénybevevő közület és magánszemély egyaránt köteles, kivéve a 15. §-ban felsoroltakat.

(3) Ózd város területén a közterületek három díjövezetbe vannak sorolva, éspedig:

a város központi területein lévő forgalmi utak és ezek mentén lévő közterületek.

II. díjövezet:

az I. díjövezetbe nem tartozó összes többi utak, utcák és ezek környéke.

III. díjövezet:

külterületi közterületek, amelyek nem mezőgazdasági rendeltetésűek.

Az egyes díjövezetbe tartozó közterületek részletes felsorolását jelen szabályrendelet mellékletét képező „Függelék" tartalmazza.

13. §. A közterület használati díját az engedélyes.

a közterület tényleges igénybevételétől, illetve a közterületi létesítmény üzemeltetésétől függetlenül — köteles az engedély teljes időtartamára megfizetni. Kivéve az engedély visszaszolgáltatásának, szüneteltetésének, vagy hatósági megvonásának esetét, továbbá a 10. § (3) bekezdésében meghatározott esetet.

14. § (1) Az engedélyes a közterülethasználati dijakat éves használat esetén — a tárgyi év III. hó 30. napjáig, — hónapos használat esetén a tárgy hó 10. napjáig az idénydijakat az egész idényre előzetesen a napos használatért járó, valamint a rendelet alapján szedhető egyéb dijakat pedig előzetesen köteles megfizetni.

(2) A közterülethasználat diját a városi tanács v. b, ellóimónyszámla 2 672 300—309 számú csekkszámlájára kell befizetni.

(3) A Magyar Nemzeti Bank egyszámla rendszerébe kapcsolt állami vállalatok, intézmények, stb. díjfizetése a mindenkor érvényes rendelkezések szerint, a bank egyszámlarendjében történik.

(4) A közterület használati díjak és járulékok behajtása az adók kivetéséről és behajtásáról szóló 57/1957, (IX. 16.) Korm. sz. r. 13. § (1) bek. pontjában foglaltak figyelembevételével adók módjára történik, kifizetési késedelem esetén a jogszabályokban megállapított mértékű késedelmi kamatot, illetve adópótlékot kell fiDijmentesség

15. §. Mentesek a közterülethasználati díjak megfizetésének kötelezettsége alól:

a) A rendőrségnek, tűzoltóságnak, mentőknek, közműveknek (elektromos-, gáz-, víz-, csatornázási és távfűtőművek az árvízvédelmi szolgálatoknak, valamint a köztisztasági vállalatnak, az erre vonatkozó, külön rendelkezésben mentesített, közérdekű létesítményei.

b) a postának a közterületen létesített, illetve a közterületet érintő távíró és távbeszélő, vagy rádióberendezése, vezetékei, támszerkezetei, földalatti és földfeletti kábelei, nyilvános távbeszélő állomásai (fülkék), levélszekrényei, mozgó autópostái.

c) a MÁV közérdekű létesítményei, (sínhálózat, sorompó, jelzőberendezések).

d) a közúti közlekedési vállalatok, a közterületeken fuvarozó géperejű gépkocsi — vállalatok közérdekű létesítményei (sínhólózat, felsővezeték, jelzőberendezés. várócsarnok, járdaszigetek, megállóhelytáblák, autóbusz- és taxiállomások, valamint ezek parkírozó területe, — ha azonban a várócsarnokban a dohány-, újság árusítófülke is elhelyezést nyert, o várócsarnok e részei után a közterülethasznólati díjat meg kell fizetni).

e) a honvédelmi célokra szolgáló valamennyi közérDijbeszedés

16. §. A melléklet c), d) pontjai szerinti igénybevétel esetén helyszíni díjbeszedés történik.

A helyszínen fizetendő díjakat nyugta ellenében a közületek is készpénzben fizetik ki. A díjat az tartozik megfizetni, aki az árut kirakta, vagy akinek részére a szállítás történt (italbolt részére hordók, stb.)

A díjbeszedő személyét az építés-közlekedési osztály alkalomként jelöli ki és látja el megbízással.

Szabálysértési eljárás

18. §. (1) Amennyiben magasabbrendú jogszabály másként nem rendelkezik, szabálysértést követ el és 500 forintig terjedhető pénzbírsággal sújtható oz. aki

a) a közterületet engedély nélkül használja,

b) a közterülethasználati engedélyben foglaltakat

(2) Szabálysértési eljárás a városi tanács v, b. igazgatási osztály bírságoló szervének hatáskörébe tartozik.

19. §. E tanácsrendelet rendelkezései nem vonatkoznak a piac- és vásárterekre, valamint a piacokra és vásárokra, még akkor sem, ha ilyen célból közterületet használnak.

E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

Ózd, 1969. április 25.

Dr» láv&ri Emii s, k.

Jirkovszky Imre s. k.

vb-titkái*

vb-elnök

megyei Nyomdaipari V.. Miskolc — F. v.: Szemes István — éf 3L92 100